Motiválatlan vagyok, nem érdekel semmi, nincs sikerélményem, és a tököm tele van... Jippíííí mi? És hogy mitől? Azt én is szeretném tudni. Leginkább arra saccolok, hogy mivel folyton váltogatjuk a helyünket és ezzel együtt a gyerekeket is, a fejlődést nem látjuk, csak mint a hülye droidok letanítjuk amit kell, és megyünk tovább. Értem én, hogy ez a főiskola vele járója, de ez most elég ergya... Így nincs ami motiváljon... Mármint nincs az, hogy küzdök, mint disznó a jégen, és akkor kinyög egy szót és hááááálelúúújááá, katarzis, vizenyős szem, stb. Nem itt csak küzdés van,és a sikerélmény kimerül abban, hogy végigtanítom az órámat nagyobb hibák nélkül.
Ráadásul a köcsög torkom miatt a szakdogámmal se tudok haladni. Ami viszont viszonylag nagy sikerélményhez juttatna, mert se magyar se angol cikket nem találok az ügyben, hogy a WISC-IV-et alkalmazta valaki hallássérülteken. Oké, egy cikk van, de ezzel nem lesz világ megváltás, és ha tovább b*sz*kszik a hangom akkor nem lesz 15 gyere, és akkor nem tudom honnan lesz szakirodalom se... Szóval nem sok minden motivál...
Ha valakinek van valami szakmai vagy nem szakmai ötlete, szóljatok. Ezt tovább nem ragozom, pedig még tudnám. De elég a rinyából ennyi
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése