Szóval ennek köszönhető, hogy 3 hónapja nem jött meg... Ami persze annyira nem szar, de ettől még nem jobb. :D
Pénteken voltam dokinál. Az eddigi nőgyogyim az volt, akinél születtem, de ő legutóbb annyira nem volt bájos, és eléggé a lelkembe tiport, én meg ilyen érzelgős hülye vagyok... De mivel ugye volt Zsófiékkal ultrahangon is, amikor még Barnus pocakban volt, és voltam a kórházban is, amikor kijött, hát volt alkalmam megfigyelni Zsófi dokiját, aki Péter... :D Ez a név sztem végig fogja kísérni az életem. Mindig van legalább 1 Péter valamilyen formában az életemben. Nah de nem ez a lényeg, hanem hogy jó arcnak tűnt, szimpinek, és gondoltam, bár elég húzós ára van, de csak megéri. Magán, csodaszép rendelővel, tiszta, kulturált, fix időpontom van, nem kell ott ülnöm 5 órát, max. 1-et. Szóval el is mentem. A doki nagyon jófej volt, én elmeséltem az alapproblémát, aztán közölte, kezdjük az elején. Mindent kikérdezett, leírt. Aztán mondta, hogy szte vagy cukor vagy pajzsmirigy (szerintem ez utóbbi a valószínűbb, pláne, hogy anyának túlműködése volt régebben, szóval rizikófaktor van :D). Menjek vérvételre. Annak az eredménye 15-20 nap. Ha addig se történik semmi, akkor 2 hét hormon, mert ugye a bal petefészkem tele van meg nem ért tüszőkkel, amik azért nem lenne baj, ha kijönnének. (Amúgy szerkezetileg minden okés velem.) Akkor ugye meg fog jönni, de ha abba hagyjuk a hormont, akkor elmúlik. Azt pedig, hogy utána magától meg fog-e jönni, ő nem tudja. Ez itt alapból bíztató volt. Aztán megbeszéltük, hogy a gyerek vállalás nem aktuális, és egyre kevésbé az, szóval majd jövő ilyenkorra belőjük a hormon szintem. (gyanítom addig, ha akarnék se tudnék összehozni egy kölköt...) Volt rákszűrés, az szokás szerint annyira nem volt élvezetes, miközben megvizsgált, elmesélte, hogy valami cimbijei voltak szintén Amerikában, persze illegálisan bébiszitterkedni, és elkapták őket a Niagaránál, és 3 hétre bevarrták őket, amit ők tulajdonképpen élveztek, mert hát volt kaja, szállás, költeni nem kellett rá, a börtönőrök is örültek, mert segítettek, ahol tudtak, csak aztán átkerültek valami kicsit keményebb börtönbe, ahol vki öngyi lett mellettük, és akkor már nem volt olyan süti a buli.
Így azért egy kicsit jobb ilyen helyre menni, hogy jó arc a doki, viccelődik, és nem lesújtva jövök ki, hanem úgy, hogy majd megoldjuk, és "van remény".
Szóval ezek mennek, meg a bárányfelhők. Gyanítom újra lesz időm elmélkedni, és majd megint jönnek a magasröptű eszmefuttatásaim... :D Örüljetek :D
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése