Hát olyan sztorim van, hogy besza...., behu.... . Péntek este 9kor elküldtem az óratervem a tigrisnek, persze kivételes alkalom, mert ez neki mekkora munka... másnap kaptam is választ, néhány pontban összeszedve, hogy mi nem tetszik. Beépítettem a kis óratervembe a dolgait, és tegnap megmutattam neki. Előttem Lili szegény kínlódott a szintén pantomimos óratervével. Jó felhúzták egymás idegeit, nah mondom tuti lesz, ha én ebbe az idegállapotba csöppenek :D De elhatároztam, hogy bemegyek, és mindenre azt fogja mondani, hogy jó, igen ez is jó, igen, nagyon jó, és ezt így kell. ÉÉÉÉÉéééés.... így is lett. Semmivel nem kötekedett, csak a lelkemre kötötte, hogy az isten megáldjon, ne hadarjak ha lehet. Mondtam okké. Nagyon kíváncsi, hogy fogok tanítani... Valamint elhangzott, az Ő szájából, hogy velem nem lesz semmi gond, ha kikerülök, tanítani, és ő látja a csíráját ennek a jó dolognak, és mennyire fasza leszek.... Na? Életem legszebb bókja.
Csak tudnám, akkor miért kapok mindig 3/4-et :D:D:D:D:D:D:D:D:D:D:D
Kapd el a tigrist, tigrisem ! ;) Gratula.
VálaszTörlésEz még semmit nem jelent, pláne, hogy nem fogok tanítani :D
VálaszTörlés