McCsábító

Ma belefutottam McCsábítóba. Régen volt ilyen, és még csak érzésem sem volt előtte, hogy valakibe bele fogok futni. nem számítottam rá. Nagyon nem. Még mindig szép barna haja (bár most elég rövid), szép barna szeme és hatalmas állkapcsa van. Kicsit le van fogyva, nah jó, elé beesett volt a feje, de még mindig Ő McCsábító, (névválasztás indoklása: agysebész szeretne lenni a drága, 144 ponttal vették fel az orvosira, és bár barna a szeme, de legalább olyan jó pasi már most, mint Dr. Sheperd....) és az a közel 10 millió ostoba pillangó még mindig nem döglött meg a gyomromban...
Én azt hittem már kihalt faj a gyomor pillangó, mert hát mostanában nem volt olyan vizuális élményben részem, amitől feltámadtak volna. De ma... ez jó is és rossz is. Jó, mert beszéltünk és saját bevallása alapján még fogunk is (Erre kíváncsi vagyok.... de nem én fogom keresni. Vagy keres, vagy megdöglik az ügy, a pillangók meg mehetnek újabb téli álomra...), de rossz, mert még mindig ilyen hatással van rám. Vagyis legalább valaki, de hát akkor is. Miért nem mentem Erával 74-essel, vagy miért mentem be anyához kajáért, vagy ha már bementem, miért nem mentem körbe, miért az ablakon adta ki? Miért döntöttem úgy, hogy hazasétálok elég sok cuccal. És miért mentem át a másik oldalra (jó ezt azért, mert ha hazasétálok anyától mindig azon az oldalon megyek :D)?
Ha bármelyiket nem így csinálom, kikerültem volna. Wáááááá... Halál a pillangókra!!! Nah mind1.

Tegnapi napom napsugara Béci volt, a mai McCsábító. :)