2010. március 8., hétfő

Álmaim férfija II.

Ma éjszakaálmaim férfijának volt neve, arca, öltönye, humorérzéke, barna haja, barna szeme, kicsi barna körszakálla, meg borostája.
Az úriember neve Csaba. (kössz Era, hogy nem röhögsz egy jót :D) Magasabb nálam, izmos, de volt rajta kicsi husi is. Nah nem sok, éppen csak annyi, hogy az ember lányának ne legyen olyan érzése, hogy valami faragott bábut ölelget. Vicces, legalábbis elég sokat nevettünk álmomban. Öltönyös, mert az üzleti életben forgolódik, de nem ilyen atom kocka üzlet ember. És nem lehet messze, mert álmomban még a Ferenc körúton voltunk.
Nah erre varrjon valaki gombot :D

Hát kedves Ismeretlen Csaba, várlak szeretettel ;)

3 megjegyzés:

  1. Kár hogy csak álmodban létezik... szar lehet ha senkinek sem kellesz...

    VálaszTörlés
  2. Szia Marci, kedves visszatérő olvasgató. Örülök, hogy ismét olvasómnak tudhatlak, bár lehetséges, hogy esetleg nem is Marcinak hívnak? Nah mind1, nem ez a lényeg. Neked is köszi, hogy velem örülsz és nem csak fikázni tudsz :) Örülök, hogy még mindig érdekel a kis életem :) Ezek szerint legalább nem vagyok olyan könnyen felejthető :) Azért mert nem szállok bibéről bibére, vagy nem mászom vissza az exhez, csak azért, mert az egyszerűbb, még nem jelenti, hogy nem kellek senkinek, de azt hiszem ezt úgyis hiába magyarázom :) Szóval meg sem próbálom megkísérelni, úgyse fognád fel. :)

    Szóval, örülök, hogy még érdekellek, további jó olvasgatást :)

    VálaszTörlés
  3. "Amit a cél elérésével kapunk, közel sem olyan fontos, mint amivé válunk, amíg elérjük azt!"
    (Zig Zigler)

    ... és ha a mércét magasra állítjuk, ahhoz nekünk is fel kell nőni!!!
    A guzsba kötő szálakat pedig, el kell vágni!
    Az út nehéz! Kitartást hozzá!

    VálaszTörlés