2010. március 27., szombat

Menekülő művészek, mint a szél és a könyv

Mind azok vagyunk. Egytől egyig. Menekülünk, méghozzá állandó jelleggel. Persze mindenki más elől. Egy szar kapcsolat elől, apák és anyák elől, a gyerekeink elől, az igazság elől, mindenki más elől, de igen. Mind menekülünk. Ami egy baromság, mert legtöbbször a jó elől menekülünk. Már nem hisszük el, hogy valami, ami elromlott, újra jó lehet. Hogy lehetünk még boldogok. Nem hisszük el. Nem, mert annyit csalódtunk már, annyi emberben, annyian rúgtak belénk, és annyian nem nyújtottak kezet, hogy segítsenek felkászálódni a deszkák alól, hogy már nem is számítunk rá, hogy valaki még egyszer ebben az életben megteszi. Sőt, ha valaki mégis megteszi, bolondnak nézzük, és bizalmatlanok vagyunk. Pedig lehet, hogy csak jót akar. És segítene. De mi ezt képtelenek vagyunk elfogadni, mert mire ide eljutunk már bizalmatlanok vagyunk és keressük azt, hogy ez a másiknak miért érdeke. Betegesen rettegünk attól, hogy jön valaki, akit megszeretünk és BUMMM!! újra bántani fog. És addig a pillanatig, amíg ettől rettegünk, igenis jönni fog valaki, aki felforgatja az életünket, és a végén olyan lesz mint egy lelki baltás gyilkos. Legyilkol minden szépet és jót. Belőlünk pedig lelki nyomorék lesz a legjobb esetben is. Ha minden jól megy, akkor is hosszú időre "kórházba" pakolódik a lelkünk, ahol aztán maximálisan hospitalizálódik. Tulajdonképpen megszűnik létezni. A test életben tartja, mint TBC-st a vastüdő, de ennyi. Aztán szépen lassan elkezdünk rehabilitálódni. A csontok összeforrnak, a sebek behegednek, de nyomuk marad. És akkor észrevesszük, hogy hoppá. Valami hiányzik. Eddig nagyon fájt, de nem is valódi volt, csak fantomfájdalom. Mint a lábát vesztett háborús hős a lábát, mi a lelkünk egy darabját siratjuk. Mert oda lett. Mi pedig lelki nyomorékok lettünk. És ebből következik az újabb pofára esés, a másik láb elvesztése, és így tovább, amíg lelkünkből már nem marad más, mint egy csonk, egy torzó. Mert félünk. És a saját félelmünk emészt fel minket. Közben önzővé, akaratossá és elviselhetetlenné válunk.

Mindezt lehetne másképp is. Én is lelki nyomorék vagyok. Sötét és sérült. De nem akarom a másik lábamat is siratni. Igenis történnek jó dolgok, és pozitívak, és van értelme annak amit csinálunk. És hiszem, hogy nem véletlen keverednek emberek egymás életeibe, és mindenkinek szerepe van, akivel találkozunk földi pályafutásunk alatt. És igen: minden szavunkkal teremtünk. De tévedés lenne azt hinni, hogy csak a szavainkkal teremtünk. Minden mozdulatunk is elárul bennünket. Akkor is, amikor a szavak teljesen mást mondanak. És ez bosszantó. Bosszantó azért, mert eláruljuk magunkat bár nem akarjuk. És azért is, mert esetleg azzal kell szembesülnünk, hogy a  másik fél mondd valamit, ami mellett kitart, de baromira nem ez látszik a gesztusaiból, a testhelyzetéből, a mimikájából. Ha nem figyelünk oda, nyitott könyvek vagyunk. És néha ha nem figyelünk oda, ösztönösen zárjuk be a lelkünk kis könyvét azok előtt, akik már bántottak. Nem menekülés céljából, csak hogy előbb felmérjük a terepet, hogy ki lehet-e itt nyitni a könyvecskénket, vagy olyan erős szélvihar tombol, hogy kitépné a lapokat a fűzött gerincből... De akkor sem menekülnénk. Szeretnénk megvárni, amíg a szél lecsillapodik, és már nem tépi miszlikbe a könyvet. De a szél nem csillapodik. Csak tombol és tombol. És amikor rájön, hogy a könyv azért nem nyílik, mert arra vár, hogy csituljon, akkor megijed. Nem tud mit kezdeni ezzel a dologgal, mert kinyitná ő a könyvet, de ahhoz az kellene, hogy ne 320 km/órával tomboljon, hanem mondjuk csak 220 km/órával. És a szél megijed, hogy ha 100 km/órával lassabban tombolna, akkor az már nem ő lenne. És hiába van előtte egy erős könyv, aki bírná a 220-as tempót, nem szakadna szét, és lehet, hogy annyira megedződne, hogy egy idő után együtt tombolna a széllel, hiába szeretné a szél a friss papír illatát a levegőbe csalni, hiába cirógatná a papírlapokat. A szél fél, és ezen nem tud túl jutni. A könyv pedig vár. Vár, de nem tudja mire. Mert ő már nem fél. Nincs veszteni valója. De a könyv így szereti a szelet, ahogy van. Elfogadja ilyennek, és nem szeretné, ha megváltozna. Ami így nem igaz, mert persze, szeretné, hogy a szél csillapodjon, és felkapja és együtt táncoljanak a cseresznyefák hulló szirmai között a nyár illatban, de a könyv nem akarja megváltoztatni a szelet, mert akkor a szél már nem ilyen lenne. Nem lenne ez a zabolázhatatlan, természeti csapás, az ős erő, ami vagy mindent elpusztít, vagy lágyan ringat. Ha a szél nem ilyen lenne, a könyv már nem is szeretné. Ám amíg a szél magától nem hagyja abba a tombolást, addig hiába szereti a könyv. Ám a szél fél, és a könyv hiába vár. És a könyv, mivel nem fél, rájön, hogy a tűz nem biztos, hogy eléget, lehet, hogy csak kellemesen melegít, hogy a föld nem csak koszos tud lenni, szilárdan megtart, és a víz sem áztatja át a kemény kötést, cserébe bármerre elsodorhat. És a könyv tudja azt is, hogy a szél sem pusztít folyton, de ezt csak a könyv tudja. Jó mélyen magában tartja ezt a gondolatot. Hagyja, hogy a szél kitépje azt az egy lapot, amin ez a gondolat áll, de a kötésben maradt kis papír fecnik mindig emlékeztetik a könyvet arra, hogy ő tudja mi a helyzet a széllel. És valahol a könyv mélyén, azok a kis papír fecnik mindig arra fognak várni, hátha egy lágy nyári szellő visszasodorja azt a kitépett lapot egyszer.

2010. március 24., szerda

Barátom egy könyv

És ez a könyv bármennyire is érdekes, okos dolgokat szokott mondani nekem. Ma is okosakat mondott, amikor kicsit beszélgettem vele. A mai már emlegetett problémámra a reakciója ez volt:
Ez a kapcsolat jön-megy és mégis oka és célja van.
Addig szüntesd meg az ártatlannak tűnő vágyat a szívedben, amíg nem uralta el az egész életedet!
Minden vonás figyelmeztet: örülj neki, de ne akard megtartani!
örülj a jónak, de ne válj a rabjává. :)

Ez a könyv okos. Én szeretem ezt a könyvet :)

És a negatív gondolatok huss, elszállnak :)

A találkozások hete

Ma találkoztam Rexxel. Van egy közös biznicünk, amit nyélbe kéne ütni, és most lehet lehetőség lesz rá, ha épp ráér. Ezzel kapcsolatban hívott vissza, amikor pont a villamoson voltam, és megosztotta velem a telefonban, hogy épp a Blahára tart, mire persze én megkérdeztem, hogy nem futunk-e össze három szóra. Persze megvártam a Blahán... És természetesen a kezem lában remegett, ami elég bosszantó, mert nehéz nyugodtnak maradni, ha az ember pici szíve mondjuk egy ferrari tempóját diktálja a csontketrecben... Erre befut a villamos, és leszáll emberünk. Fekete hosszú szövetkabát, fekete farmer, fekete pólóval. Én meg a rózsaszín szerkómban... de hát tudjuk mit mondanak az ellentétekről...
Totál természetes beszédhelyzet (bocs, szakmai ártalom). Majd felhozza a dzsungel könyve témakört... Hát ez ugye nagyon vicces, mert pont a napokban találtam meg egy kis videó szösszenetet, és arra flasheltem... igen, a 4-es majom... amire bakker én nem emlékeztem, hogy hanyas majom, de persze ott megmaradt... kac. kac. Normálisan ment minden, amíg vicces nem lett. Tyű, nah ezt jól meg aszondtam :D. Szóval minden előzetes utalás nélkül pontosan egyszerre elkezdtük a másik ékszereit vizslatni. Ő a fülbevalómat én a nyakláncát. Nah ez elég vicces jelenet volt belülről nézve. A külső meg bele sem gondolok... Kő EL Caminoról, az isten háta mögülről. Nem mintha bármit is jelentene. Ezüst tündér. Egy olyan embertőlaki régen jelentett valamit, mára a szememben halott. Valamint egy csap. Hát mondanom sem kell, hogy a csap aztán sikert aratott. Persze még jobb lenne, ha piszoár is lenne. Minden vágyam egy piszoáros fülbevaló lenne, szerintem logikus.... agyament :D Persze ezzel sem lett volna semmi baj, ha nincs az a nyamvadt késztetése, hogy természetesen a hajamat félre túrva megfogja a fülemet. Dög.
Aztán persze szóba kerültek a hallássérültek és a színház. Mondanom sem kell, hogy a verőfényes tavaszi napsütésben a rég áhított érintés után nem voltam magamnál. És szuperül elcsesztem megint. Mert mindamellett, hogy a letörölhetetlen vadalma vigyor megint a fejemre ragadt, ami mondjuk annyira nem baj, a pofámnak sem tudtam parancsolni.... mert hogy amikor megkérdeztem, hogy vajon  milyen kereslet lehet a jelnyelv és a színház fura kettősére, természetesen az volt a válasz, hogy ő keresi. Mire én majom azt feleltem, hogy én is keresem, és egy hete mást se csinálok, mint az össze rohadt Haséból kiszedtem minden ilyen irányú cikket, de semmi. Mire emberünk agya túl gyorsan is, de kapcsolt, és közölte, hogy nekem újabban milyen fontos lett, hogy találkozzak vele. Mire persze én mentegetőzni kezdtem, hogy én ugyan ilyet nem mondtam, és hogy nélküle is érdekelhet ez a téma, de sokra nem mentem vele. Akkor meg megkérdeztem, hogy ez baj? Mire emberünk arca mondhatni elkomorult, és nem igazán úgy festett mint aki válaszolna, cserébe ismét menekült a helyzettől. Ha bármi olyan jön szóba, hogy ő és én, menekül, vagy elüti viccel, vagy valami (szerinte) viccessel. Mire mondtam, hogy jó menjen ha kell, de azért erre még válaszolhatna. Egy mosolygós nem baj, ami mögött ott volt az arcán, hogy nah itt megint lesz min gondolkozni, hogy bennem mi van, és hogy ezt hogyan kerülje el. 2 cuppanós közben a vállam ölelgetése....

Bennem meg az érzés, hogy még nem most. Igen ez az, de megint nem most. Lesz egyáltalán valaha most? Vagy lehet jobb lenne egyáltalán nem összefutni, még véletlen sem? Mostmár ez lesz életem végéig? Csak úgy fog menni, ha nem találkozunk? Sose fogunk ilyenekről beszélni nyíltan? Bennem vannak érzelmek. De érzem azt is, hogy nem  most van itt az idejük.

És igen, törődöm vele, és ő is törődik velem. De ez nem egy elcseszett film, és ha elé állnék, és üvöltözésik mondogatnám, hogy Törődöm veled!, nem smárolna le a végén. És nem tudom ő hogyan gondolkodik, és az ő fejében milyen szerepem van a kis életében. És meg se kérdezhetem, mert szerintem futva távozna a közelemből. De ha ennyi idő alatt és ennyi bántás után még mindig nem szabadultunk meg egymástól, az csak jelent valamit nem? Bár lehet, hogy nem.

2 lehetőség van. Vagy tényleg ott a másik felem, és nem menekül ez elől, vagy van valaki, aki felül tudja írni ezeket az érzéseket.
Ha van, akkor jöhetne, mert ebből elcseszett nagy sz*p*s lesz.... megint.

2010. március 23., kedd

Egy mosoly, a legjobbkor

Ma jöttem haza a suliból, és a Király utcánál másztam a villamoshoz, amikor is a megállóban (pont amikor befutott a villamos) összetalálkoztam az egyik gyerekünkkel. Anettel. A harmadikos osztályunkban ő az egyetlen lány. Sajna az én órámon nem volt ott, csak a a6 fiúnak tartottam órát. De amikor ma meglátott, megismert, és akkora mosollyal a kis arcán köszönt HANGOSAN, hogy olyan lelkes lettem, és olyan jól esett, mintha kb. az Oscart nyertem volna meg. Nem volt más, csak egy mosoly, egy köszönés, és miután a villamos másik végébe mentek, még visszanézett, és integetett is, ugyanolyan lelkes mosollyal. Komolyan mondom, megfogalmazni sem tudom, hogy ez mennyire jó élmény volt, és mennyit jelent! :)

Randi a tigrissel

Hát olyan sztorim van, hogy besza...., behu.... .  Péntek este 9kor elküldtem az óratervem a tigrisnek, persze kivételes alkalom, mert ez neki mekkora munka... másnap kaptam is választ, néhány pontban összeszedve, hogy mi nem tetszik. Beépítettem a kis óratervembe a dolgait, és tegnap megmutattam neki. Előttem Lili szegény kínlódott a szintén pantomimos óratervével. Jó felhúzták egymás idegeit, nah mondom tuti lesz, ha én ebbe az idegállapotba csöppenek :D De elhatároztam, hogy bemegyek, és mindenre azt fogja mondani, hogy jó, igen ez is jó, igen, nagyon jó, és ezt így kell. ÉÉÉÉÉéééés.... így is lett. Semmivel nem kötekedett, csak a lelkemre kötötte, hogy az isten megáldjon, ne hadarjak ha lehet. Mondtam okké. Nagyon kíváncsi, hogy fogok tanítani... Valamint elhangzott, az Ő szájából, hogy velem nem lesz semmi gond, ha kikerülök, tanítani, és ő látja a csíráját ennek a jó dolognak, és mennyire fasza leszek.... Na? Életem legszebb bókja.

Csak tudnám, akkor miért kapok mindig 3/4-et :D:D:D:D:D:D:D:D:D:D:D

2010. március 20., szombat

Szerelem

Nem tudom, ki hogy van ezzel a kérdéssel. Azt sem tudom, én hogy vagyok ezzel a kérdéssel. Mondhatnám, hogy köszi jól, de nem. A szerelem valami bonyolult. Egyszerűen bonyolult, ahogy Era mondaná.
De mi is a szerelem? Oké, persze, én is tudom, egy érzés. Érzés. Egy érzés????? Ez baromság! A szerelem nem egy érzés. Érzések tömkelege! Ezer és ezer érzés keveredése, valami furcsa és groteszk dolog két ember között. És igen a szerelem jó. És nem, a szerelem nem jó. Mert a szerelem mindamellett, hogy idilli és hű de fasza, baromira tud fájni. És a szerelmesek bántják egymást. Akarva, akaratlanul.



Az én elképzelésem a szerelemről, valami hasonló:
Olyan érzés, amit nem lehet leírni. Nem lehet leírni, mert ennyi és főleg ilyen szó nincs rá. A szerelembe bele tartozik az az érzés, amikor miden találkozás előtt az ember lánya hiperventillál, a villamoson már nagy levegőket vesz, hányingere van, meggondolja magát, de mégis leszáll, a lábai nem engedelmeskednek, összerogynak. Az érzés, amikor meglátja Őt. Amikor elveszik egy pillantásában, és a világ szebb lesz, a nap kisüt. Amikor nincsenek problémák, mert ott van Ő mellette. Amikor minden lehetséges, mert Ő hisz benned. Amikor élvezi az ember lánya azt, hogy valaki hatalmas szemekkel ül vele szembe, és hallgatja amit mondd, és kérdez, és érdekli az, mivel foglalkozol, és ugyanolyan izgatott lesz, mint Te. Amikor valakivel órákat tudsz beszélgetni, annélkül, hogy az órádra pillantanál. Amikor valakivel úgy beszélgetsz, hogy hiába van még ott 50 másik ember, minden idegszálatok a másikra van ráhangolva. Amikor eltűnik az életedből, és azt mondod, már semmilyen hatással nincs rád, de egy pillantástól minden felébred benned. Amikor egy érintés többet jelent bárminél amit Ő mond. Amikor egy ölelésben benne van minden, de minden amit egyikőtök sem mer kimondani. Amikor este úgy fekszel le aludni, hogy Ő az utolsó gondolatod és reggel úgy kelsz fel, hogy Ő az első, aki eszedbe jut. Az érzés, amikor végre elnyomod magadban a dolgokat, és akkor mindig csinál valamit, amitől neked újra 200-at ver a szíved percekig. Az érzés, amikor ott van tőled 40 centire, de olyan mintha 10 000 kilométerrel odébb ülne. Az érzés, amikor nem mersz csinálni semmit, mert félsz attól, hogy megint bántjátok egymást. Az érzés, amikor minden borul, oda az egyensúly, és mégsem. Az érzés, amikor látod az embert, nem azt akit szeretnél, hogy legyen, hanem Őt, teljes valójában, sebezhető és érző lényként, és látod, tudod, hogy vannak hibái, de a hibáival együtt kell. És olyannyira kell, amit nem lehet leírni. Amikor képes vagy várni bármennyit. Amikor azon töröd az agyad, mivel lepd meg, hogyan tegyél a kedvére. De az is ide tartozik, amikor már a neve hallatán dühös leszel, és szét tudnál verni valamit, ami csak azért van, mert nincs veled. De az is, amikor tudod mire képes, és támogatni akarod, még akkor is ha ez azzal jár, hogy alig látod. Amikor minden dologról eszedbe jut.



A szerelem egy olyan dolog, amiben keveredik szeretet, gyűlölet, düh, harag, elkeseredettség, öröm és bánat, szomorúság és boldogság, mámor, elfogadás, csalódás, szenvedély, hév, meglepetés, kín, izgalom és lelombozódás, őrültség és józanság, barátság, félelem és bátorság. És még rengeteg dolog.
A szerelem nem olyan, amit csak úgy ki tud irtani magából az ember. Megpróbáljuk, de nem megy.
Az igazi szerelem fáj, és nem nyálas csöpögős, mint a filmekben. Pontosabban nem mindig. Biztos, hogy van olyan része is. Ilyenkor megküzd 2 ember egymással egymásért. Van amikor nem sikerül. Az nem jelenti, hogy nem volt szerelem. És van amikor horror ideig tart a küzdelem. Közben mindketten változnak. És olyan is van, hogy sose tudják meg mi lett volna, ha...



A szerelem egyszerre építő, és pusztító...

Félre ne értsen senki, nem azt mondom, hogy nem jó dolog, csaj fájdalmas. Szeretni valakit magunknál jobban... az ijesztő.

Egyszerűen bonyolult.
Ennyi.

Megérkezés Hollandiába by Kinksley, Emily Perl

Ha valaki egy kisbabát vár, akkor ez ahhoz hasonlítható, mintha utazást tervezne, mondjuk Olaszországba. Az ember egy csomó útikalauzt megvásárol, remek terveket sző. A kolosszeum Rómában és Michelangelo Dávidja Firenzében, a velencei gondolák... Ön talán még néhány köznapi mondatot is megtanul olaszul. Mindez roppant izgalmas.
A buzgó várakozás hónapjai után végre eljön a nap. Ön csomagol és megkezdődik az utazás. Néhány óra múlva leszáll a repülőgép. Bejön a légi kísérő, és közli: "Megérkeztünk Hollandiába."
"Hollandiába?" - kérdi Ön. "Mit akar Ön Hollnadiával? És Olaszországra fizettem be. Egész életemben arra vágytam, hogy egyszer eljussak Olaszországba."
Azonban megváltozott az útiterv. Ön Hollandiába érkezett, és ott is kell maradnia.
A legfontosabb az, hogy nem hozták Önt egy rettenetes, piszkos, utálatot kiváltó helyre, ahol pusztítanak a járványok, sokan betegek, éheznek. Ez csak egy más vidék.
Önnek új útikalauzokat kell majd beszereznie, és egy egészen más nyelvet kell megtanulnia. Az emberek teljesen új csoportjával fog megismerkedni, akikkel egyébként soha nem találkozott volna.
Ez csak egy más hely. Minden lassabban zajlik, kevésbé ragyogó, mint Olaszországban. De miután már ott van egy ideje, és újra magához tért, körülnéz, és észreveszi, hogy Hollandiában szélmalmok vannak, tulipánok és Rembrant fetmények.
Ugyanakkor mindenki akit ismer, éppen megérkezik Olaszországból, vagy oda indul, s sokan büszkélkednek a gyönyörűséges ott töltött idővel. Élete teljes hátralévő részében azt fogja magának mondani: "Igen, én is oda akartam utazni, ez volt a tervem."
És az efeltt érzett fájdalom, soha nem múlik már el, mivel ennek az álomnak az eltűnése nagyon jelentős veszteség. Mégis, ha Ön az élete további éveit avval tölti, hogy gyászolja, amiért nem jutott, és nem is juthat el Olaszországba, soha nem lesz képes arra, hogy Hollandia egészen különleges és kedves vonásait élvezze.

Szerintem magáért beszél. Nem rég kaptuk kézhez ezt a suliba, és egy ideje már be akartam gépelni, csak most volt időm. :) Ajánlanám mindenkinek a figyelmébe. :)

2010. március 19., péntek

Egy már kint

Ma 20:05-kor megszületett Gáspár Júlia Veronika 3800 grammal és 57 cm-vel!!!Aki nem értené, Zizi és Tomi kishúga. Nagyon kíváncsi vagyok a kiscsajra :) Olvastam én Gyöngyinél, hogy éjjel para volt, de nem gondoltam, hogy ennyire. De a lényeg, hogy egészségesek, jól vannak, a Kicsi Lány elég nagy, minden oké. :) Jaaaaaj de izgi! Remélem valamikor meglátogathatom őket! :) A fiúk is biztos izgatottak! Főleg Tomi. Jaj olyan kíváncsi vagyok! Ennél jobban csak Barnus születésénél leszek  jobban bezsongva, mert én leszek otthon Bercivel. :)

GRATULÁLOK GYÖNGYI ÉS ZOLI!!!!! :) Biztos csodaszép Julcsi! :)

2010. március 18., csütörtök

Kérdés

A kérdésem az lenne minden kedves egybesülttől, hogy a kis életemből kit mi érdekelne? Tudom, tudom a minnél szaftosabb és röhöghetőbb sztorik, de az most kevés van... Vagyis.... hát ott van Rex, aki életem legmegfejthetetlenebb krapekra, nah az mondjuk érdekes, de én olyanra gondoltam, mint ez a forma-1 témakör. Lehet végig olvastátok, nem tudom, de nem úgy tűnt, mást érdekel.

Kérdés: A hallás, a hallássérüléssel kapcsolatos dolgok érdekelnek valakit rajtam kívül? És esetleg a színház? Vagy a kettőnek az ötvözete? Mert én szívesen elmélkednék ilyenekről, de az infantilis, értelem mentes, kedves kommentektől megkímélném magam. Nos? Legyen?

2010. március 14., vasárnap

Amikor helyre áll a világ rendeje...

ÓÓÓÓóóó igen. Igen, igen, igen!!!! IIIGEEEEENNN!!! Helyre állt a világ rendje!
Hát csodálatosan, gyönyörűségesen megnyerte a Ferrari 1-2-ben a Bahrein-i Nagydíjat... És Alonso nyert! Végre! Újra! Aaaaannnnyira régen vártam már erre! Jó, tudom, tiszta lökött vagyok, de annyira örültem, hogy komolyan sírva fakadtam. Nem tudom utoljára minek örültem ennyire. Ültem, vigyorogtam, oszt ömlöttek a könnyeim :D  AAAAAaaaaaaaa.... És még a nap is süt. Ez egy fantasztikus nap! :)


2010. március 13., szombat

Bahrein időmérő

Óóóó jesssz... Amitől tartottam, de aminek egyben örülök is.
1.) Vettel
2.) Massa
3.) Alonso

A két jól fésült óvodásom kakaskodik. Nem baj, ha a továbbiakban ezen a 3 helyen ez a 3 emberke osztozik testvériesen, én boldog leszek :D

Kíváncsian várom, a holnapi futamot! Hajrá srácok!

Bahrein

Jaaaaj, most tuti mindenki hülyének fog nézni, de éééén már úúúgy izgulok. De komolyan!! Új szabályok: 12 csapat, 24 autó, nincs tankolás a futam közben, 10-15 cm-vel nőtt az autók hossza, a nagyobb tank miatt, senki nem használ KERS-t az idén, 17 helyett 19 versenyhétvége, de idén is 8 motor van büntetlenül, a többiért 10 rajthelyes büntetés, ami fokozható és ha 2x kell motort cserélni akkor jut a következő hétvégére is, nem elég az adott hétvégén szívni... Az első abroncsok 270 mm helyett 245 mm-esek, négy száraz keverék - szuperlágy, lágy, közepes, kemény. Egy hétvégére 14 helyett csak 11 garnitúra gumi jut, és a szabadedzések után vissza kell szolgáltatni bizonyos mennyiséget, szóval tartogatni sem lehet. Valamint az időmérőn használt gumival kell kezdeni a futamot. Mivel a futamon teli tankkal mennek, újra jönnek az üres tankos kvalifikációk, amikor szerintem már a napelemeket is bevetik majd, csak menjen és minél könnyebb legyen az autó :D A 2003 óta használt 10-8-6-5-4-3-2-1-es rendszer helyett 25-18-15-12-10-8-6-4-2-1 arányban osztják a pontokat. A többi a nézőket nem érinti.

Nos azért ez érdekes lesz. Kíváncsi vagyok ebből mi lesz. De olyan szinten, mint ha valami eszméletlen hapsival lenne randim. Jaj mikor kezdődik már, jaj már csak 3 óra, jaj milyen lesz, jaj új csapatok vannak, óóó dejólesz, stb. stb. stb. Vegetatív reakciók az izgulásra, hyperventillálás, stb. :D Jó, tudom, hülye vagyok, de ez vagyok én. :)

No akkor még kicsit nézzük meg a csapatokat és a versenyzőiket, aztán befejeztem, mert ezt a blogot többségében nők olvassák, és nem azok akik szintén ilyen szinten lelkesednének a dologért... :D (azért köszi, ha elolvassátok ezt)

Ferrari


Az olasz csapat 2009-ben másfél évtizedes mélypontra jutott, de idén esélye van a feltámadásra. A teszteken jónak tűnő autót Felipe Massa és Fernando Alonso vezeti majd.
Mindkét pilótában éghet a bizonyítási vágy: a kétszeres bajnok spanyol 2007-es mclarenes éve után újra versenyképes autót és csapattársat kap, megmutathatja, hogy valóban olyan jó, mint ahogy emlékezhetnek rá, a tavalyi súlyos balesetből majdnem nyolc hónap után visszatérő Massa pedig igyekszik majd bizonyítani, hogy tökéletesen felépült, Alonso mellett pedig azt is tisztázhatja, hogy az elmúlt három évben Räikkönen gyengébb formája miatt tűnt erősnek vagy valódi világklasszis. A két latin vérre menő párbajt folytat majd.


Red Bull-Renault


Az élcsapatok közül egyedül a Red Bull szavazott az állandóságra, a csapat idén is Renault-motorral, valamint a tavalyi pilótákkal, Sebastian Vettellel és Mark Webberrel indul. Ahogy az előző évben, idén is hatalmas presztízscsata folyhat a két versenyző között, a jövő német sztárja és 2008 végi lábtöréséből mostanra teljesen felépült ausztrál veterán biztosan nem kíméli egymást.

McLaren-Mercedes



A csapatot nemigen kell bemutatni, de fontos változás tavalyhoz képest, hogy két nem túl sikeres év után Wokingból elküldték Heikki Kovalainent, helyére pedig nem más érkezett, mint a tavalyi világbajnok, Jenson Button. Az angol szupercsapat így eddig példátlanul az utolsó két év bajnokát indítja majd egymás mellett, izgalmas lesz figyelni, hogy a címvédő hogyan állja meg a helyét a csapat házi sztárjával, Lewis Hamiltonnal szemben.

Mercedes GP

 
A Mercedes 55 év kihagyás után tér vissza a Forma-1-be gyári csapatként. A német gyártó biztosra ment: tavaly év végén a győztesnél, a Brawn GP-nél vásárolt többségi tulajdont. Az alakulat főnöke Ross Brawn maradt, de mindkét pilóta távozott, helyüket a német szupercsapat vette át. A Mercedesnek három év távollét után sikerült visszacsalogatnia minden idők legeredményesebb pilótáját, a hétszeres világbajnok Michael Schumachert, mellé pedig a volt williamses Nico Rosberg került. A német vonalat erősíti a versenyzői szerződés híján tartalékosnak szegődött Nick Heidfeld.
Schumacherre óriási feladat vár idén: talán minden korábbinál erősebb ellenfelekkel szemben bizonyíthatja, hogy 41 évesen is csúcsformában van. Ha viszont Rosberg lesz a gyorsabb...

Williams-Cosworth






A grove-i alakulat 2010-re motorszállítót és pilótákat is cserélt. Az autóban a Toyota helyett immár a Cosworth erőforrása dolgozik, az FW32-est pedig a nagyoktól eltekintve a legerősebb páros vezeti.
Az idei évre a Williams a Brawntól távozott veterán Rubens Barrichellót és az újonc Nico Hülkenberget szerződtette. A sport történetének legtapasztaltabb pilótájának számító brazil idén 18. szezonját kezdi, és a Belga Nagydíjon 300. futamán rajtolhat majd el, ennek ellenére nem öregedett még ki, sőt tavaly egészen megfiatalodott, idén is hajtani fog.
Barrichello képében talán a legjobb tanárt kapja Hülkenberg, bár a német már eleve kiválóan felkészülve érkezik. A 23 éves pilóta F1-be vezető útját talán leginkább Lewis Hamiltonéhoz lehet hasonlítani: 2006-2007-ben fölényesen nyerte az A1GP-t, 2008-ban az F3 Euroseries, tavaly pedig a GP2 bajnoka lett a Hamiltont is sikerre juttató ART-csapattal, emellett pedig már 2007 óta a Williams pártfogoltja és tesztpilótája - egyértelműen az év legígéretesebb bemutatkozója. 

Renault


A név ugyan ismerős, de valójában ez a Renault már nem az a Renault, a francia gyártó ugyanis kisebbségi tulajdonossá vált, miután a luxemburgi Genii Capital 75 százalékos részesedést vásárolt a csapatban. Az új befektetővel új csapatfőnök is érkezett, 2010-ben már a francia Eric Boullier vezeti az enstone-i alakulatot.
A csapat mindkét versenyzője is új: Alonso a Ferrarihoz igazolt, Romain Grosjean pedig nem kapott újabb lehetőséget, helyettük Robert Kubica és Vitalij Petrov ül az autóba.
Az elmúlt három és fél évben a BMW-nél versenyző Kubicát nem kell bemutatni, de Petrov az idény újoncai közé tartozik. Annak ellenére, hogy a 25 éves pilóta 15 millió eurós pakkal érkezik a csapathoz, vezetni is tud: 2009-ben a második helyen végzett a GP2-ben, ha az autó versenyképes lesz, talán az F1-ben is megállja majd a helyét. Petrov a Forma-1 történetének első orosz pilótája, és vele együtt támogatóként a Lada is megjelenik a Renault-nál.

Force India-Mercedes



A sereghajtó szerepéből a tavalyi idény utolsó harmadában kilépett silverstone-i alakulat is a folytonosság mellett döntött, idén is a német Adrian Sutil és a Giancarlo Fisichella helyére beugrott olasz Vitantonio Liuzzi vezeti az autót, amelytől viszont már rendszeres pontszerzést várnak 2010-ben.

 Torro Rosso-Ferrari


Az olasz kiscsapat a pilóták terén szintén nem változtatott: a második évét kezdő svájci Sebastien Buemi mellett a tavaly év közben minden idők legfiatalabb F1-eseként bemutatkozott spanyol Jaime Alguersuarival indulnak.
Újdonság azonban, hogy az elmúlt négy évtől eltérően Faenzában idén már önállóan építették az autót, pontosabban a tavalyi Red Bullt saját erőből fejlesztették tovább, így idén már valódi konstruktőrként rajtolnak.

Lotus-Cosworth

 
Az idény egyik új csapata, amely nagy nevet feltámasztva szeretné megvetni a lábát az F1-ben. A név ellenére az alakulat nem áll közvetlen kapcsolatban a Colin Champan-i Lotusszal, mindössze a tulajdonos, a malajziai Proton a közös a brit gyártóval.
A projektet technikai fronton az egykori Benetton-, Jordan-, Renault-, Toyota- és Force India-mérnök, Mike Gascoyne vezeti, de mellette még számos más tapasztalt - főleg extoyotás - szakember dolgozik a csapatnál. A főnök az AirAsia alapító-tulajdonosa, a maláj Tony Fernandes.
A csapat a pilótaválasztásnál nem kockáztatott, talán a két legjobb elérhető tapasztalt versenyzőt szerződtette: a volt mclarenes Heikki Kovalainen és a Toyota kiszállása után felszabadult veterán, Jarno Trulli vezeti majd a zöld autókat.

Hispania-Cosworth

 
A tavaly indulási jogot kapott Campos felkészülése ugyan az év elejére megfeneklett, de egy utolsó pillanatban történt tulajdonos- és névváltás után a projekt megmenekült, a Jose Ramon Carabante irányítása alatt álló újonc csapat is bemutatkozik idén.
A spanyol csapat múlt héten leleplezett autóját az olasz Dallara építette, és a Cosworth erőforrása hajtja. A csapatfőnök a volt Midland-, Spyker- és Force India-vezető, a román-német Colin Kolles.
A Hispania - még Campos néven - már tavaly októberben leszerződtette Ayrton Senna unokaöccsét, a 2008-ban a GP2-ben második helyen végző Bruno Sennát, majd a múlt héten bemutatta második versenyzőjét, az indiai Karun Chandhokot is. Chandhok korábban az A1GP-ben és a GP2-ben indult - Senna csapattársa is volt -, de szerződtetésében a nem túl fényes eredményei helyett sokkal inkább szerepet játszott nemzetisége, hiszen 2011-ben érkezik az Indiai Nagydíj, Bernie Ecclestone pedig szeretné felkelteni a milliárdos lakosságú ország érdeklődését.

Sauber-Ferrari

 
..pontosabban BMW Sauber Ferrari, ugyanis a svájci csapat ezzel a marketinges rémálomnak számító névvel indul 2010-ben annak ellenére, hogy a német autógyártó tavaly év végén távozott a Forma-1-ből. A BMW kiszállása után jó ideig bizonytalan volt a hinwili alakulat sorsa, végül azonban az alapító, Peter Sauber visszavásárolta a csapatát, és idén privát alakulatként vesz részt az F1-ben.
A pilótafelállásuk a Williamsére emlékeztet, de talán nem jelent ugyanolyan minőséget: a Sauber ugyanis a volt McLaren-tesztelőt, Pedro de la Rosát és a tavaly év végén a Toyotánál bemutatkozott Kamui Kobayashit szerződtette.
De la Rosa 38 évesen mindössze ötödik teljes F1-es szezonját kezdi, hiszen a McLaren tartalékosaként 2003 és 2009 között mindössze 9 futamon indult. A 2008-2009-es GP2 Asiát megnyerő, de a "normál" GP2-ben nem remeklő Kobayashi tavaly nagy meglepetést okozott energikus debütálásával, és ha a szertelenségét céltudatos agresszivitásra tudja váltani, komoly jövője lehet még.

Virgin-Cosworth

 
A harmadik új csapat. A tavaly nyáron indulási engedélyt kapott brit Manort a 2009-ben még a Brawn szponzoraként szereplő Virgin karolta fel. Az angol alakulat úttörő módon állt a Forma-1-es felkészüléshez: a csapatfőnök, John Booth, valamint a technikai vezető, Nick Wirth úgy döntött, hogy szélcsatornás tesztelés nélkül, csak számítógépes áramlástani szimulációval tervezik meg az autót.
A Virgin 2010-re tapasztalt versenyzőként a volt toyotás Timo Glockot szerződtette, a német mellé pedig 2007-es GP2-es ellenfelét, a brazil Lucas di Grassit ültette. A 26 éves di Grassi az elmúlt három évben végig a GP2 élmezőnyébe tartozott, emellett pedig a Renault tesztpilótája is volt.

Forrás: www.vezess.hu

Nos, a férfiaknak a gépek, a hölgyeknek a szépfiúk, személy szerint mindkettőre szavazok, gyönyörűséges autók, indokolatlanul szép férfiakkal (na nem mind... :D). ;)
Nagyon várós!

2010. március 12., péntek

Akinek nem inge, ...




http://www.lyrics007.com/Vanessa%20Carlton%20Lyrics/A%20Thousand%20Miles%20Lyrics.html

2010. március 10., szerda

McCsábító

Ma belefutottam McCsábítóba. Régen volt ilyen, és még csak érzésem sem volt előtte, hogy valakibe bele fogok futni. nem számítottam rá. Nagyon nem. Még mindig szép barna haja (bár most elég rövid), szép barna szeme és hatalmas állkapcsa van. Kicsit le van fogyva, nah jó, elé beesett volt a feje, de még mindig Ő McCsábító, (névválasztás indoklása: agysebész szeretne lenni a drága, 144 ponttal vették fel az orvosira, és bár barna a szeme, de legalább olyan jó pasi már most, mint Dr. Sheperd....) és az a közel 10 millió ostoba pillangó még mindig nem döglött meg a gyomromban...
Én azt hittem már kihalt faj a gyomor pillangó, mert hát mostanában nem volt olyan vizuális élményben részem, amitől feltámadtak volna. De ma... ez jó is és rossz is. Jó, mert beszéltünk és saját bevallása alapján még fogunk is (Erre kíváncsi vagyok.... de nem én fogom keresni. Vagy keres, vagy megdöglik az ügy, a pillangók meg mehetnek újabb téli álomra...), de rossz, mert még mindig ilyen hatással van rám. Vagyis legalább valaki, de hát akkor is. Miért nem mentem Erával 74-essel, vagy miért mentem be anyához kajáért, vagy ha már bementem, miért nem mentem körbe, miért az ablakon adta ki? Miért döntöttem úgy, hogy hazasétálok elég sok cuccal. És miért mentem át a másik oldalra (jó ezt azért, mert ha hazasétálok anyától mindig azon az oldalon megyek :D)?
Ha bármelyiket nem így csinálom, kikerültem volna. Wáááááá... Halál a pillangókra!!! Nah mind1.

Tegnapi napom napsugara Béci volt, a mai McCsábító. :)




Újabb harc a tigrissel...

Nos ma megint volt egy menet...Természetesen tegnap este negyed 12kor még fáklyát rajzoltam, meg petróleumlámpát... Mind1. Ma jó kedvvel indultam el, mondjuk haza is azzal jöttem, de azért ez a nap sem felhőmentes. Elhatároztam, nem hagyom magam. Bementem Horváth Ágihoz, hogy kicsit megbeszéljem vele mit hogyan. Aztán eljött a témakönyves órám... Előtte szünetben jót mulattunk, ami annyira jóra sikerült, hogy  úgy felszívtam magam, hogy majdnem végig hadartam az órát :D Nah mind1, persze az a szerencsétlen FIGYELJ A FÜLEDRE mondat megint nem jött a számra, meg mivel nem fejeztük be a témakönyvet, nem alakítottam át a célkitűzést, meg mittomén még mi baja volt megint a tigrisnek... Jó tényleg hadartam ezt elismerem, de újra olyan jól éreztem magam, mint az ovisoknál. Megint azt éreztem, hogy tök jó, hogy csináljuk, és mindegyikből kicsikartam a nagyját a dolgoknak, és lehet, néha Peti elvitte a dolgokat, mert ő mondta és ennek nagyon  megörültem, de hát üssön már agyon érte... Azért vagyok ott, hogy megtanuljam, hogyan nem kell hagyni magam. Én jól éreztem magam, észre se vettem olyan gyorsan telt el a 45 perc, de azért komolyan mondom csíkosra izzadtam a pólóm. :D Ennek megint be nem állt a szája. De minden mondatnál vettem az instrukciót, és egy hatalmas mosollyal és némi éllel a hangomban folytattam, és kb. leszartam mit mond XD.

És láss csodát. Horváth Áginak tetszett, és el is mondta, hogy ez volt eddig a legjobb óra amit látott.Persze a tigrisből kitört: "EEEEEEEeeeez????????" köszi. Ismét sokat dobott az önbizalmamon :D

Nem baj, túlélésre játszom és arra, hogy nekem is jó legyen, meg a kölköknek is, és úgy csináljam, ahogy szerintem jó lesz nekik. Eddig mindig bejött ez, mert az óráim után visszahallottam, hogy amin nem rohantunk át, hanem úgy csináltam, hogy jónak tartottam, bár nem tetszett az öreglánynak, de másnak mégis az óra azon része ült a kölkökben és nem az amin átrohantunk a módszerével... Szóval ez van- Én ma jól éreztem magam :)

Jah, természetesen ez is 3/4, de már nem akarok megfelelni neki. Teljesen jó ez :D

2010. március 9., kedd

2010. március 8., hétfő

Édes jól fésült óvodások :)




Remélem nem fognak az első helyért versenyezni, mert akkor bajban leszek :D

Helyreigazítás A Férfihoz

Nos, azt hiszem félreérthető volt amit írtam.
Én azt szerettem volna kifejezni, hogy egy határozott egyéniséget szeretnék,  és az tenne boldoggá. Nem pedig egy bábu. Nos az odabasz az asztalra ha nem tetszik neki valami, és kreatív, valamint azok a mondatok, hogy "A Férfinak vannak saját gondolatai, ötletei, képes megszervezni valamit egyedül...", "Az igazi férfinak van agya, és használja is!!!!!" éppen erre akartak utalni. Pontosan arra, hogy nem egy bábu kell, akinek nekem kell megmondani mit csináljon, és akit nem nekem kell irányítani.

De ha ennyire nem volt világos amit írtam, nos egy egyéni, szabad akarattal rendelkező, értelmes, okos, kreatív, gyerekszerető férfit szeretnék, barna hajjal és szemmel. De ha pl.: kék a szeme, nem fogom kirúgni érte.

Lehet kötekedni a nagy elvárásaimmal, de nem mondtam soha egy szóval sem, hogyha valaki valamelyik elvárásomat nem teljesíti 100%-osan, akkor repül. Nyilván nem is. Nem baj, ha eltér az ideálistól, de az, hogy mindenben eltérjen....

Én úgy érzem nem volt rémisztő, vagy  követelőző a bejegyzésem, egyszerűen csak elírtam mit szeretnék. Az, hogy ebből mi valósul meg, az egy másik kérdés. Szerintem érthető is volt, amit írtam, és többszöri olvasatra is annak tűnik. Ha nem tetszik is ez van :)


És mélyen magamban nem tudom, hogy nevessek, hogy a múltam hangjai újra zúgolódnak és ismét velem foglalkoznak, vagy sírjak... :) Legjobban annak örülnék, ha csöndbe maradnának... :)

Napi bölcsesség.... és mennyire igaz :)

A szerelem is akkor mutatkozik meg, ha bátran harcolunk érte. S ha elég bátrak voltunk, és megtaláltuk, végül még több szerelmet vonzunk magunkhoz.

 

Oscar Wilde is megmondta

"Az ember képes hinni a lehetetlenben, de nem képes hinni a valószínűtlenben."

Álmaim férfija II.

Ma éjszakaálmaim férfijának volt neve, arca, öltönye, humorérzéke, barna haja, barna szeme, kicsi barna körszakálla, meg borostája.
Az úriember neve Csaba. (kössz Era, hogy nem röhögsz egy jót :D) Magasabb nálam, izmos, de volt rajta kicsi husi is. Nah nem sok, éppen csak annyi, hogy az ember lányának ne legyen olyan érzése, hogy valami faragott bábut ölelget. Vicces, legalábbis elég sokat nevettünk álmomban. Öltönyös, mert az üzleti életben forgolódik, de nem ilyen atom kocka üzlet ember. És nem lehet messze, mert álmomban még a Ferenc körúton voltunk.
Nah erre varrjon valaki gombot :D

Hát kedves Ismeretlen Csaba, várlak szeretettel ;)

2010. március 7., vasárnap

A felismerés

Érdekel valakit, milyen az életem? Nézze meg a 27 idegen  igent...
Ez mindent elárul. Már akit érdekel. :) Most megyek olvasni.

??????

Vagy nőtt egy vulkán a Ferenc körútra, vagy esik a hó.... Nem tudom melyiknek örülnék jobban.... De asszem a mostani dolgokat tekintve a vulkánra szavaznék, mert olyan még nem volt... :D

2010. március 6., szombat

DVD

Aki nekem ezt (az első ötletem az volt, hogy hozzá megyek, de ez elhamarkodott lenne, pláne, hogy nem óhajtok férjhez fáradni...), annak fele királyságom! Azzal megosztom a szemétdombot amin kapirgálok :D Vagy vállalom a gyerekét, vagy főzök rá, vagy mittomén!

A helyzet:


Ez kellően jellemzi az érzéseimet XD

Hogy a túróba lehet

pusztán 4 év alatt ennyi szakmai könyvet és jegyzetet felhalmozni???????
Mert hogy rájöttem, a beszéd-nyelv fejlesztés tételeim valahol szublimáltak az éterben, és bazira nincsenek meg, és természetesen eléggé kellenének, hogy valami támpontot nyújtsanak az óratervemhez, dehát sehol, hangsúlyozom, SEHOL nem találom őket. Ami azért nagyon jó, mert azok az államvizsga tételek is... Kár hogy itt nincs az a sírva röhögős fej, ami msn-en, mert ide eléggé illene...

BORI! JÖHET AZ ORDÍTÁS!!!! XD

Szóval kiszedtem mindent mindenhonnan, ami gyp, mert ugye persze én idióta rendet tettem a vizsgaidőszak után... mert miért ne :D Hát nem kellett volna. Persze most fogalmam sincs, mi hol van, mi kell, mi nem, az asztalom a bázis, amit eddig írtam, papírt összeguberáltam a tanároktól, azok itt vannak, hogy az már ne vesszen el, de a lakás egy FEKETE LYUK!!!! XD 

Nos, most ez a helyzet:
 És ez mind gyp.... Hát nem bírom én ezt... XD

El vagyok satnyulva

Fizikailag is és lelkileg is. De teljesen. A totális satnyaságban élek. A fizikai részt hagyjuk, azon dolgozom, a lelki jobban érdekel most.
Az a nagy helyzet, hogy nagyon rosszul reagálom le a dolgokat. Minden kritikát személyes sértésnek veszek, még akkor is, ha nem akarok, és elég rosszul tűröm a negatív kritikát. Ahelyett, hogy építkeznék belőle, csak a kis váram maradványai omlanak tőle tovább, mint egy jobb fajta ágyúgolyótól... És ez így nem jó. Fel kell szívnom magam, mert elég kemény időszak jön, és sok meló vár rám.
Igen, igen, részben a bengáli tigris anyánkkal kell megküzdenem, és eredményesen, nem úgy, hogy a végén az ideg-gondozóban kötök ki... Bár biztos kellemes hely az is, nem vágyom rá. Muszáj máshogy nekiállnom a dolgoknak, és kizárni, vagy ha nem kizárni, akkor megkeresni a mondandója azon oldalát, amiből építkezni lehet. A téglák szarosak, de vagy kiásom őket, vagy nem tudom mi lesz, mert szarból nincs vár... nem is lesz sose. Próbálkozhatok szarból várat építeni, és fasza gyerek vagyok, de nem ennyire. Szóval át kell olvasnom minden jegyzetet, és ki írni magamnak, mi az mire mindenképpen oda kell figyelnem, ha bele döglök is.
A másik, a szakdoga... hát az valami extra kurva nice lesz. :D Csütörtökön és pénteken találkozom Márti nénivel, aki életem egyik legmeghatározóbb személyisége, aki a mentor, az egyik példakép, az őselem, a mindenség számomra a szakma pszichológiai vonatkozását tekintve. Neki állunk WISC-IV-ezni. És utána jöhet a kuli munka. Nagyothallók első 4 osztályából 10+10+10+10=40, azaz 40 gyerekkel felvenni a szuper tesztet. A verbális túlsúlyú szuper tesztet, nagyothallókkal, akik annyira nem is simán csak nagyothallók, mint inkább középsúlyos és súlyos nagyothallók, némi társuló zavarral. Hmmmmm.... Fincsi. Persze érdekel, csak kicsit meg vagyok illetődve a feladat nagyságától. Mert egy ülésben ezekkel a gyerekekkel nem lehet ezt a tesztet felvenni. Ez szinte biztos. Szóval minimum az, hogy 80x ki kell menni. Mert beteg, vagy nincs ott, vagy van valami más, és nem lehet elérni a gyereket. De ha elkezdjük a tesztet, egy héten belül be kell fejezni ugyanazzal a gyerekkel. És lássuk be,ha 1 nap belekezdek kb. 3-4 tesztbe, hát abból káosz lesz, mert nem fogom tudni a Bélussal hol tartok, de közben Irénkével már 3 szubteszttel odébb járok, és akkor még ott Bucika, akivel csak az első kettőt vettem fel. 3-4 vizsgálati lap, amik összekeverhetők, az agyamről nem is beszélve... :D Ahol nem jót mondanak ott még kérdezni kell, meg leírni mit mondanak, magyarul minden idegszálam ott kell, hogy legyen. MINDEN. Nincs közben otthoni zizi, vagy magánéleti zűr, vagy iskolai probléma...
Itt jön be a harmadik, a suli. márc. 22-re 2-3 óratípust le kéne írni, hogyan működhet integrációban... Jah, ez az amiről halvány lila kicsi gőzöm sincs. de április 15-ig kell egy jegyzőkönyv Berciről is, meg akkor május elejére 3 szöveg szintezése, amiről megint nincs lövésem se, és utána jön még a vizsgaidőszak, de ahhoz hogy ott vizsgázni tudjak, még interjút kell készítenem egy implantossal, el kell mennem csacsogni, vagy nem is tudom mit csinálni, talán implant beállítást nézni, vagy mittomén, és még délutáni foglalkozást is kéne valamikor tartanom.
Ha ez nem elég, ott a lakás, amiben ugye kéne segíteni, de azt sem tudom, hogy mikor fogok elmászni oda, mert a fent említettek nagyja ugye délután zajlik,mert a gyerekeket tök jogosan, nem lehet kirángatni az óráról. És akkor még nem beszéltem arról, hogy jön a 2 bébi, és ha azok egyszer kijönnek, márpedig bent nem maradnak, akkor a fiúkra is kell valakinek vigyázni. :D
Jah és persze szerdán ismét megyek áldozatnak, és tanítok. Témakönyv a tűzből... És bár emlékszem, hogy bent ültem az órán, amikor átvettük, meg hogy kb. mikor volt ez az óra, és arra is milyen színű dián volt, és hogy melyik teremben voltunk, hát ez sokat nem segít rajtam... :D

De nem tudom már mit csinálni, csak röhögni az egészen, és hátba veregetni magam, hogy milyen ügyes voltam, hogy semmilyen délutáni elfoglaltságot nem vállaltam be ebbe a félévbe... Jah és örülni, hogy a környékemen sincs A Férfi, mert így legalább azon nem kell stresszelnem, hogy nem tudok vele eleget foglalkozni.

Szóval, ha eltűnnék,és nem jelentkeznék elég hosszú ideig se itt, se telefonon, se mailban, hát bocsi, de épp meghalni sincs időm :D Ha lesz majd előtte szólok ;)
Azért igyekszem összefésülni a dolgokat, és nem eltűnni, legalább innen nem, majd meglátjuk hogy sikerül. Most asszem átnézem amit kell, de lehet az is, hogy felhasználom a blogom, kicsi szakmázáshoz, és ide is irkálok dolgokat, dolgokat, hátha hasznát veszi még rajtam kívül más is. Meglátjuk.

Nah csók :)

Go, go Bruno baby!

Nos akkor Bori kedvéért is, meg a magaméért is, egy kis bónusz infó, de Bori, ez már nem pedofilia... :D Ki kell ábrándítsalak, de a fiatalember, nem annyi, amennyinek látszik :D






Bruno Senna (Brazília, São Paulo, 1983. október 15. – ) brazil autóversenyző, a háromszoros Formula–1-es világbajnok Ayrton Senna unokaöccse. Édesanyja, Viviane Lalli, Ayrton nővére. Édesapja, Flávio Lalli 1995-ben közúti motorbalesetben vesztette életét. 2006-ban a brit F-3 3. helyezettje, két év múlva pedig második helyen végzett a Formula–1 előszobájának tartott GP2-ben. 2010-ben az újonc Campos Meta 1 istálló színeiben mutatkozik be a királykategóriában.

Kis igazítás, mire elindul az idény, az emlegetett csapat már nem Campos Meta 1 néven fut, hanem Hispania Racing F1 Team néven.


És hogy név a kötelez.. Igen. Gyanítom, hogy a kedves fiatalemberrel szemben elég nagyon az elvárások. Amiről nem tehet. Mint ahogy minden világbajnok fiával szemben (Piquet, Rosberg) felé is nagy elvárások vannak, ez szinte biztos. Pedig Ayrton bácsi csak a nagybátyja volt. De mégis Ő volt Ayrton Senna. Nagyon kíváncsi vagyok, hogy hogy fog menni a kölökképűnek ez a dolog.

És ha már mindenki hasonlítgatja őket... Én nem szeretnék messzemenő következtetéseket levonni, hiszen minden ember individum, és az, hogy ki kinek a kicsodája, szinte semmit nem jelent.
Ám a külső, és abban a szempárban lobogó elszánt tűz, sok mindent elárul... szerintem


 

Reméljük a mese vége nem fog hasonlítani!

2010. március 5., péntek

Ez a véleményem mindenről!

"Ha küzdesz, veszíthetsz. Ha nem küzdesz, veszítettél!"

Nah erre kiváncsi leszek...

Bruno Senna....

2010. március 1., hétfő

Amikor a Stepford-i feleség bulizni megy...



Erám, szerény személyes és LALI!! (aki hihhetetlen forma!!!) :)

Istrukció

Hogyan kell a meseképsort és az olvasmányokat izgalmasan elmesélni.... :D Én is így fogom csinálni :D

9

Egy olyan "mese", ami nem mese. Emberek és gépek harca. Elég ijesztő, gyerekeknek nem ajánlanám, fel se fognák. Hihhetetlen. Nem egyszer nézős. De simán lehet, hogy így végezzük. Baromi jó a grafikája, szép angolul  beszélnek benne, érthetően. Az official trailert nem tudtam belinkelni, szóval az elején pörgessétek a rusnya szőke liba pofázását, utána jön a lényeg. Hihhetelen. Komolyan.

Tim Burton zsákvászon babái engem meggyőztek...

"So Other May Live"

Óóóóó igen.
A film, amin minden megnézésnél picsogok. De nem kicsit. Ömlik a könnyem a végén, és utána nem tudom abban hagyni, mondván, hogy ezek a férfiak az istenek, és jézus, élő hősök, stb. De úgy nem tudom abba hagyni, hogy fél órával később kinézek az ablakon, meglátom a Dunát, és teljes erővel kifakad belőlem. Láttam vagy 5x biztos.

 

Én nem tudom. Szóval eddig minden tiszteletem csak a tűzoltóké volt, de most már átpártolóban vagyok. Szóval a parti őrség vizimentői....



Hát ezek a képek magukért beszélnek, de nem pusztán csak azért brutálisan jó ez a film, mert jó pasik vannak benne. Mert azért van 2 férfi, akik aaaaaa, meg úúúúú, de az egész élet forma, és a másokért való önfeláldozás.... jaaaaaajj.



Nah jó, jöjjön a trailer, mert ezt nem lehet elmondani, ezt látni kell!!!






Ms. Audrey

Nos, vannak új barátságok, amik nem is tudom, hogyan alakultak. Ő az egyik. A leányzóval elég sok közös vonásunk van, és ez nem csak külsőségekben nyilvánul meg.
Ő nekem Ms. Audrey Hepburn. Mindig mosolyog, még akkor is ha nagyon nagy a baj. Emelt fővel lépdel a világban, elfogadja ami van, és küzd. Főleg belül, és ott nagyon, de KÜZD. És ez a lényeg!

Vidám, energikus, van benne spiritusz, talpra áll bármilyen arcon csapás után. Ő akkor is megmutatja. :)
Okos, szép, és olyan tündéri személyisége van, amire szerintem sosem lehet haragudni. Ha meglátom, mindig jobb kedvem lesz, és mosolyt csal az arcomra. :) Lehet vele csacsogni, filozofálni, ha kell "anyázni" :D, bolondozni, és bár ez még csak egy bigining of bjutiful frencsip, számomra ígéretes, és örülök, hogy van egy ilyen ember a környezetemben! :)

Ms Audrey, csak ismételni tudom önmagam: Maradj mindig ilyen! :)

Hát ő az, akinek én csak tavasz tündér:
 

Örülök, hogy a barátaim közt tudhatlak! :)

Előjáróban

Ezek a bejegyzésem mostanában hanyagolva vannak. Mármint a Barát tárgyszó alattiak. Ezen most változtatok. Mint már akartam, most meg is teszem, és leírom kik vannak az életemben, és mit jelentenek. Lehet ezzel vitatkozni, meg nem egyetérteni, ezek az én érzéseim, ők fontosak, ki ezért, ki azért. Aztán lehet pszichologizálni, meg megideologizálni miért jó vagy nem jó nekem, hogy ezek az emberek az életemben vannak. Nekem fontosak és kellenek. Azért vannak még az életemben. :) Hangsúlyozom, hogy a barátokról van szó, nem a családról, szóval anyu bocs, Te most kimaradsz, de tudod, hogy az egyik, ha nem a LEGFONTOSABB vagy! :)

Ha valaki kimarad, nem kell megijedni, ez egy folyamatosan bővülő lista, meg egy este alatt azért ne várjatok csodát. ;)

A sarokban morgó kiéheztetett bengáli tigris

Előre szeretném leszögezni, hogy minden tiszteletem az élő legendáé, és tisztában vagyok vele, hogy hatalmas tudása van a nőnek, és az atyaúristen. Ez nem vita kérdés, ez így van.És baromi sokat lehet tőle tanulni, sem vita téma...nah de akkor is!

Szóval a szitu, hogy új a gyakorlatvezetőnk... AZ élő legenda. Persze ennek előbb utóbb biztos nagyon fogok örülni, de most még nem megy...
Mert hogy: AZ, hogy újra írjuk az óratervem, kit érdekel, ha nem jó, újra kell írni. Sima ügy. Persze fogadkozik, hogy őőőő ugyan nem szól bele az órámba, csak ha vészhelyzet van. Nos ezt az előző kedves gyakorlatvezetőmnél meg is szoktam, mert néha hajlamos vagyok unalmassá válni, ezt elismerem, olyankor mindig jött az ukáz, haladjunk, és mentünk is tovább. Ha csak így jön az ukáz, azzal semmi gondom, mert azon sokat nem kell gondolkozni, csak csinálom tovább, beépítve amit mondanak. És olyankor lehet felszabadulni, mosolyogni, mert az ember élvezi amit csinál.
Nah de amikor már korán reggel, az óra előtt felhúzzák az ember agyát, és utána kb. a 10. perctől kezdve be nem áll a szája a kedves mosta főmuftinak, attól én személy szerint el tudom dobni az agyam. Én olyan ideges voltam a végére, majdnem sírva fakadtam.... Belassultam, azt se tudtam mi a következő, de csak nem hagyta abba az ukázok szórását.... Persze még a kistáblát is felrúgtam, hát mondanom sem kell, hogy mosolyogni már nem maradt agysejtem, mert minden idegszálam azon volt, hogy amit mondd, azt be tudjam építeni abba amit csinálok...
Aztán persze megkaptam a burkolt utalást, hogy nem tudom, hogy képzeltem ezt, és mekkora csalódás vagyok... Persze mondom, burkoltan... Hogy pedig én voltam az egyetlen, aki normális óratervet írt (persze, mert amit mondott, azt fogtam és begépeltem, és nyomtatva a nózija alá toltam), és ő hogy be volt zsongva, hogy én majd milyen hihhetetlen über fantasztikus giga brutál atom kurva jó órát fogok tartani.... oszt nem...
Nah mind1.

A véleményem összegezve:
Baromi nehéz úgy felszabadultan és mosolyogva órát tartani, hogy a kiéheztetett bengáli tigris a sarokban morog, és én vagyok a vacsi....

úgyhogy a végére valami ilyen kedvem lett:


De felszívom magam, megedződök, és akkor is hihhetetlen über fantasztikus giga brutál atom kurva jó órát fogok tartani!!!!!

Ennyi

Plasztikhaver és Horroranyu

Gabi baba. Nos ő a gyerekkori játszótárs, aki egy plasztik gyerek. :D Igen, igen, a jó öreg műanyag fejű, végtagú puhatestű baba. Nos mivel a kistesó -vagyis inkább nevezzük nevén a gyereket Barnus- úton van, gondoltam Gabibabát rászabadítom Bercire, pusztán kíváncsiságból is, hogy mit csinál vele.
Plasztikhaver akkora mint egy jobb fajta karonülő, szóval gondoltam adok reá meleg rucit, aztán had szóljon, elviszem kézben, mert ha valaki meglátja, hogy zacskóban szállítom, még rám hívja a gyámügyet gondatlanságért, és akkor elveszik tőlem a műjanyag gyerekem. :D Szóval ráadtam az én kis gönceimet, de sapkám nem volt. Hát gondoltam kit érdekel, ha tüsszögni kezd, megijedek és eldobom, mert Chucky a gyilkolós baba jut róla úgyis eszembe, aztán ha köhög a plasztikhaver, hát régen rossz...

Személy szerint a fejembe csaptam a malacos sapit, és had szóljon, uccu neki. Persze a villamoson az ölembe ültettem, mint egy rendes gyereket, nah de aztán eljutottam a Móriczra... :D XD
Mondanom sem kell, hogy haláljárattal értem el oda is, szóval az átlag életkor mondjuk 75 és a halál között volt... A pocakos bajszos bácsiról elnevezett placcon aztán elszabadult a pokol. Minden jóérzésű ember úgy nézett rám, ahogy az igazi horroranyukra szokás... Mintha nagykéssel szurkálnám szerencsétlen gyereket mindenki előtt... Egy néni nagyon nézte, nagyon nézte, majd láttam a megkönnyebbülést és nem hogy egy szikla, az egész Grand Canon esett le a kis szívéről... :D "Azt hittem sapka nélkül hozta ki a gyerekét!" És mosolygott... Hát mondom nem, de kössz a feltételezést. XD

Aztán a messzebb ülők szintén szörnyülködtek, hogy horroranyu mit csinál szegény gyerekkel, aztán közelebb érve mindenki rájött, hogy a "mindjárt úgy beolvasok neki, mert én már felneveltem 2 gyereket és nagyon tudom, és természetesen ellenállhatatlan  vágyat érzek az iránt, hogy mások életébe beleugassak" nézést jobb lesz elfelejteni, mert eléggé képen röhögöm őket, ha félteni kezdik a plasztik havert... Komolyan mondom kandi kamerát kellett volna elhelyezni valahova, és felvenni azokat az arcokat... XD régen röhögtem ennyit...

Biztosíthatok mindenkit, a műjanyag gyerek jól van, és még a haja se hullott ki :D

Aztán persze azóta Bercivel nagy barátságot kötöttek. Olyan világra szólót. Gabi baba a nevét nem tudom már honnan kapta, nem a Gabriellából, cserébe világ életemben állítottam, hogy fiú, bár ugyan nem is a Gáborból jött... Pedig én neveztem el. Nekem a Gabi nem jössz össze mint Gábor becézett formája... Vannak a Gáborok meg a Gabik... Nah mind1, nem ez a lényeg.  Szóval Bercivel nagy a haverság. Mindig amikor ott vagyok, Berci közli velem "Te hoztad nekem. Nem akarod elvinni!" :D És ilyenkor mindig megnyugtattom, plasztikhaver addig marad, ameddig szeretné. Valamint ha mondjuk csatlakozok Sam a tűzoltót nézni, ami végtelenül egyszerű egy mese... akkor mindig 3-an nézünk mesét, mert hát ugye Gabit is hozni kell. Ilyenkor vagy én kapom meg a kisöreget, hogy ölelgessem, vagy Berci gondosan maga mellé ülteti, és fogja a fejét, a hátát, vagy a kezét. Jah és magyaráz neki. Ha esetleg a tátongó, kongó üres műanyag fejével nem értene valamit, hát Berci elmagyarázza. Édesek együtt. Arról nem is beszélve, hogy természetesen Gabibaba -aki amúgy a keresztségben csak Gigababaként funkcionál, mert Berci csak ezt tudja kimondani- egyenértékű tagja a családnak, szóval néha vacsizik velünk, de legtöbbször Berci csak elviszi az ágyába, betakargatja és mesét olvas neki. XD

Szerintem mindenki el tudja képzelni, mennyire komoly lehet ez a jelenet. Meg kell zabálni. :)

(Nem, nem Lacika nagy feje a lényeg, hanem a gyerek :D)