Nah igen. Elég régóta tartozom egy bejegyzéssel. Méghozzá a kis cuki 5-6 éves hallássérült gyerekeinkről, akiket tanítottunk.
Hatan vannak a csoportban, 5 fiú, 1 lány. Réka viszonylag jól beszél, de sajna fejlődik vissza a többiekhez, majd mindjárt ki is derül, miért... Roli. Roli kicsit olyan mint a papagáj. Visszamondja a dolgokat, de az önálló ötlet elég kevés. De velük lehet értelmesen haladni. Most jön a krém. Martin, akit leírni nem is lehet, valami denevéreknek szánt frekvencián nyomja a hangokat, ha hajlandó rá, amúgy anyanyelvi jelelő, szóval kb. nem érdekli ez a beszéljünk téma. (Személyes kedvencem, imádni való, tündérgyerek, de egy égedelem.) Marci. Marci szívem baba illatú, baba bőrű, édes kis tünemény, de csipog. Nem viccelek, csipog, és ráadásul fejhangon. Elég fura, de azért cuki. Zolika. Hehe, Zolika mostanra kinyílt, és már ijesztgeti a többieket. Mi csak hasbeszélőnek nevezzük, mert nem beszél, csak hümmög, cserébe úgy jár mint a dinók... kicsit görnyedve, a kezei maga előtt. T-Rex. :D És végül Pityu. Pityu mindenen megsértődik, naponta 10x és olyankor hiszti van. A konkrét gyerek hiszti. Durci, bömbi... Jah, beszédét illetően meg olyan, mint a tazmán ördög :D
Első csoportnak nem is rossz mi? :D
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése