2009. december 26., szombat

Menni kéne

menni, menni. Egyiptomba kéne menni. Szfinxet meg piramist nézni, bevackolni a múzeumokba, mindent átnyálazni, megtelni információval. Infó éhes vagyok. Egyiptomi infó éhes. Jah a régi hóbort megint erőt vett rajtam. De nagyon.
Asszem annak köszönhető, hogy apától megkaptam a Sims3 első kiegészítőjét, amivel el lehet kalandozni Egyiptomba (is, mert még van Kína meg Franciao., de nem én lennék, ha nem Egyiptomba mentem volna először :D). Persze igazat adok, hogy biztos csalódás lenne, meg mittomén, mert úgy élnek ma már meg ilyenek. De a kultúra az kultúra. Mehetnékem van. Rohadtul mehetnékem. Valahova messzire. Egyiptom legmesszibb pontjára. Vonattal. Utána hajóval. Egy fényképezővel, némi ruhával pénzzel és kajával. A többit meg mittomén. Majd megoldom Boo vagyok, megoldom. Van vonat Egyiptomba? Kell hogy legyen. Megnézni egy falut. Megismerni mit esznek, hogyan élnek, mi maradt a régi dolgokból. Wáááááá. MENNI AKAROK!!!!

2009. december 21., hétfő

Toljuk be a ducato-t, mert nem indul...

EZ mekkora ötlet mi?

Ma reggel negyed 8kor anya azzal ébresztett, hogy a Zsolti lent áll az út közepén, és menni kell betolni a ducato-t...  




Nem ez a mienk, csak szeretném érzékeltetni a helyzet groteszk mivoltát, amint reggel fél 8kor két nyeszlett csirke hátulról toszogatja ezt a buzi nagy böhöm járgányt... Segíteni meg persze egyetlen járókelő sem volt hajlandó. Aztán volt egy szemüveges fószer, akit anya megkért, és végre segített valaki, de mondanom sem kell, hogy a lejtő alján jártunk már,és baromira tiltakozott az autó az elindulás ellen.... aztán jött a nagyszerű ötlet,hogy toljuk félre a villamosmegállónál a kereszteződés utáni zebránál. Nah amikor odatoltuk, és két fiú állt ott semmit nem csinálva, és már látszott a fejemen, hogy baromi ideges vagyok, és bámulás helyett mondjuk csinálhatnának valamit, akkor a két jómadár még beszállt, -ez uton is köszi- és sikerült félre rakni a járgányt...

Ezek után majdnem összeestem, kicsit forgott a világ, mint a véradás után, a kis nyálam már olyan sűrű volt, hogy alig bírtam nyelni, és elkezdett úgy fájni a fülem, hogy még most sem 100-as....

Mindent egybe véve, nem tudom, hogy jöhet valakitől egy ilyen ötlet, hogy a nyeszlett csirkék tolják a kocsit, és be kell látnom, nyeszlett vagyok :D

Ez van :D

2009. december 20., vasárnap

"...kigyulladt a lámpa, hívjunk tűzoltókat..." :)

A nap, amikor a tűzoltók nyertek. Vagyis egy... :)

2009. december 19., szombat

személyiség

Bár azt a tanácsot kaptam, hogy ne éljem magán életem ezen fajta közösségi oldalakon, ami jogos, némi önvizsgálat után úgy gondolom vagyok annyira extrovertált egyén, hogy amennyire szerintem megengedhető, nyilvánosan fogok élni.
Nem hinném, hogy akit nem érdekelné, az olvasná, ha igen, akkor hajrá. Amúgy meg a dühbe gurulásomat leszámítva nem érzem úgy, hogy bármi olyan baromi személyeset írtam volna ide, amit ne lehetne. (és itt akkor nem kavarom be a sajtószabadságot, a szólásszabadságot és egyebeket...)

Nah jó, de. Ha no magánélet, akkor tulajdonképpen Berciről sem kellene mesélnem de se itt, se máshol. És akkor az emberek minek beszélgetnek? Sajnos úgy gondolom, hogy nem sikerül mindig mindenkivel összeegyeztetnem egy találkozót, és vannak akikhez nem terjed úgy az infó, mint szeretnék.

Pl. István. Torontóban van... Hívjam fel néha, csacsogjunk másfél órában és a gatyánkat is fizessük ki rá? Nem mindig tudunk csetelni se, szóval mivel ő is blogot ír és én is, így nyomon tudjuk követni egymás életét...

Én tudom, hogy megrázó személyiség vagyok némelyeknek, nem is kell elfogadni. Letettem már arról, hogy mindenkinek meg akarjak felelni.

Tudom mire vagyok képes, tudom milyen vagyok (bonyolult és igen, könnyű feltolni az egekig a vérnyomásom), de nem is próbálom meg véka alá rejteni. Én nem tudok a csendes sarokban ülő lány lenni, aki nagy boci szemekkel néz. Nah jó a boci szemek megvannak, de nem úgy. Én nem is akarok ilyen lenni.
Impulzív vagyok, extrovertált, robbanékony, néha szeszélyes, néha bolond, volt már hogy spanyolnak néztek a temperamentumom miatt. Nem vagyok könnyű eset, vagy egyszerű. Tudom jól.

De nem kötelező elfogadni. Én ilyen vagyok. Nem árulok zsákba macskát. Jelenleg kicsit sötét és sérült, mint Meredith. De ma végre felszabadultan mosolyogtam (köszi Mazsi, hogy ezt el is mondtad ;)), önmagam lehetek, bolondozhatok. És igenis van, aki el tud fogadni ilyennek. És többen vannak, mint gondoltam.

És imádom a Nővérem, Bercit, a kistesót már most, az én dr. Csernyusomat ;), a forma-1 néző cimbimet, a reggel tízkor iszunk és dohányzunk cimbimet :D, azt, aki a messzi Kanadában gyereket nevel, a Szőkét, aki mindig bűnbe visz, a Lányszerelmespáromat, Mazsit és Borit, a legfrissebb nővérem, a báttyt, aki nem hív fel :D, Didemet, a török barátnét,aki mindig csak a boldogságomért szurkol és viszont, nem utolsó sorban Tupikámat, aki azok közt van akik a legrégebb óta ismernek, és a mai napig a legjobba vagyunk. Haha, a három gyerekes családanyáról nem beszélve, akivel a játszótéren minden témát meg lehet vitatni, a melltartóktól a tamponon át, a gyereknevelés fortélyaiig. :D

Ezek a csodálatos emberek mind velem vannak, meghatározzák az életem, (persze most anyáékat nem említve, de respect nekik is természetesen!) támogatnak, és elfogadnak olyannak amilyen vagyok!

Köszönöm ezt nektek, és köszönöm, hogy vagytok nekem, és igyekszem nagyon vigyázni rátok, mert sokan nem mondhatják el magukról, hogy ennyien állnak mögöttük ilyen őszintén, és ennyi éve (mert bizony a többségnél 6-8 ha nem több évekről beszélhetünk....!!!!.

Jah, és csípem a tűzoltókat... ;)

2009. december 18., péntek

Szingli élet

Kezdek rájönni, hogy sokkal több előnye van a szingli életnek, mint a párosnak :D

Vörös lehet a hajam, olyan színű a körmöm és olyan hosszú amilyennek én akarom, olyan sorozatot nézek amilyet akarok, azt eszek amit akarok, olyan ruha van rajtam amilyent csak akarok!

A lényeg: AZT CSINÁLOK AMIT ÉN AKAROK!

az ide vonatkozó szám szövege:

1. Ha meguntál, én elmegyek,
De lesheted, hogy megegyen a bánat...
Még mindent újrakezdhetek, ugyanúgy,
Ahogyan veled az elején.

Refr. Azt csinálok, amit én akarok,
Szabad vagyok és nem sírok utánad,
Azt csinálok, amit én akarok,
És boldog vagyok, hogy többé sose látlak én.

2. Te azt hiszed, én más leszek,
Hogy megváltozok és befogom a számat...
Peched van, most elmegyek, örülök,
Ahogyan neked az elején.

B. B.

a olvastam egy interjút, Bori küldte. Brasch Bence. Én nem fogok itt ömlengeni, abból kinőttem. Volt alkalmam személyesen találkozni vele, így tudom, hogy okos, kedves, intelligens fiú, aranyos a mosolya, a gribedlije persze rám is hatással van, és a legnagyobb baj vele, hogy 18 éves. Óvodás még. De szenzációs hangja van, én baromira szeretem ahogy énekel, és lehet belőle valaki. Én nagyon drukkolok neki! Az sem mellékes, hogy a Nagy Sanyival haverkodik :D Aki érti a vonalat érti, aki nem nem (pár éve Nagy Sanyi volt a libling erre énfelém.)

Én csak annyit mondok: HAJRÁ BENCE! Érd el a céljaid, és soha ne add lentebb!

Ha valakit érdekel, az interjú:
http://www.nlcafe.hu/sztarok/20101115/csillag_szuletett_brasch_bence/


Harc a gmaillel...

Ma rövidnek annyira nem mondható csatározást folytattam a gmaillel meg a facebookkal is... Jelszó... valamelyik nap beállítottam a külső hallójáratot latinul, de ez mára nem bizonyult megfelelőnek, valamit elcsesztem és nem volt hajlandó belépni ... röpke 4 óra vérszívás, sorozatos zaklatás, idiótábbnál idiótább űrlapok kitöltése után szóba állt velem a gmail, és megoldotta a problémám...

És kösz Nővérke! Nélküled nem volna! Örülök, hogy vannak még értelmes emberek körülöttem, akik segítenek. Tényleg köszi! ;)

2009. december 15., kedd

Na most a jó

Iiiiiggeeeeennn.....! Most lett igazi szép színe a hajamnak. A mély vörös. Majd holnap természetes fényben csinálok képet, és rakok fel.
Nekem ez most jóóóó! Csini!A másik énem :D
Megyek körmöt lakkozni :D:D:D:D:D:D:D:D:D:D

Nancy ül a fűben



Ez a sorozat totál beteg. Pont olyan beteg, ami nekem kell most. Nancy férje meghal, a csaj  meg füvet árul. Ráadásul a halott férj egy személyes kedvencem, Jeffrey Dean Morgan.

 

Nem tudtam eldönteni melyik a legjobb, Alonso, és Ő. Bár ha jobban megnézzük, akkor csak nemzetiségben és magasságban térnek el :D

Szóval Nancy egy totál beteg sorozat, megvan az első 4 évad, gondoltam leülök és megnézem. De Bori is csatlakozik, szóval egyességet kötöttünk, 2 rész Nancy, egy tétel kidolgozása. :D Hátha elkap a gépszíj, és belendülön a tanulásba, és már nincs is gond. Remélem. A tanulás mindig segít, csak még nem vakartam össze magam hozzá. De kit érdekel, Nancy szórakoztat! :D


gyógyulás

Hihi, ma elmentünk Borival az IKEA-ba. Kezdem újra embernek érezni magam, nem egy tetves zombinak. :D
Nah jó, a délelőtt azzal telt, hogy a galériáról lehajigáltam a plüssöket, csak a nagymackók maradtak, helyire toltam matracot, lehúztuk az ágyneműt, született feleségeket néztem, gondolkoztammi az istent lehetne a szobámmal kezdeni, mert úgy ahogy most van, nem tetszik, de a bútorok nem kimondottan mondíthatóak, tekintve, hogy a falra vannak fúrva :D
Mondhatni, eseménydúsan telt a délelőtt. Aztán elmásztunk újabb vörös hajfestéket venni, mert én nem tudom mi volt a tegnapival  de enyhe narancsos beütést kapott tőle a fejem, ami lássuk be, nem a kívánt mély vörös árnyalat, és bár Borinak tetszik, nekem annyira nem. Szóval megpróbálkozunk újra ezzel a dologgal :D

Vettem a bulisámolyra (ne keresse senki a szótárban, Boo áétal kreált szó :D, a jelentése a kicsi zöld svédek által terjesztett ülőalkalmatosság (és nem a svédek kicsik és zöldek, hanem a hokedli :D) békakirályos párnát, már csókolgattam de se ő nem lett prince charming, se én kisbéka, szóval lehet csak akkor változik át, ha ráülök, de ez meg elég groteszk :D Mind1.
Vettem egy olyan ujjra húzhatós szalamandrát, mint amilyennel Nándi úr (Réka párja) nyomult a Dami Bulin csak kígyó formátumban. Olyan nagy bánatos kék szemekkel nézett, nem bírtam ott hagyni. :D
Vettem süti szagú gyertyát!!!! így mindig süti szag lehet nálam, attól csak nem hízik  az ember :D bár ki tudja
Vettem egy olyan babák ágya felé akasztható csüngi büngit is, amin mindenféle halak vannak, ijedtebbnél ijedtebb fejet vágva :D de szép színes, kék, fehér, zöld, piros és narancssárga. Jah meg citromsárga is.
De a fő atrakció, hogy vettem lila függönyt és azt fogom felszerelni térelválasztónak, és kis kuckót csinálok a galéria alatti részből.
Mindig szerettem tanulni a kisasztalnál, Az anatómia ott volt a legfeelingesebb, Csócsa úrral az ölemben.

Ahhaaaa.... Most látoma kivilágított kettes villamost az ablakból :D igazán csini. :D

Az ágyam végébe még kell valami, mert most a fél galéria üres. Jah, és a tv-t fel kell fúrni a falra.

A bögrék szabálya

A bögrék szabálya

Ha valaki mindig is pöttyös bögrét akart, erre vágyott, de nincsen a közelben egy bögre sem, az ember hajlamos inni a kristálypohárból is. Azután, ahogy telik az idő, egyre jobban zavarja, hogy kristálypohárból kell innia, így elkezdi rávenni a kristálypoharat, hogy legyen már bögre. Ha valaki bögrét szeretne, igyon abból, s hagyja, hogy más boldog legyen a kristálypohárral. Ez a bögrék szabálya.

2009. december 13., vasárnap

Talán még ennyi:

Arra születtem, hogy kisgyerek legyek,
S anyám mellett lassan játsszam az éveket.
Arra születtem, hogy felnőtt is legyek,
S megértsem a szóból azt, amit lehet.
S végül arra jöttem én a világra,
Ó hogy elhiggyem azt, hogy nem vagyok hiába.

Arra születtem, hogy megszeressenek,
S megszeressem én is azt, akit lehet.
Arra születtem, hogy boldog is legyek,
S tovább adjam egyszer az életemet.
S végül arra jöttem én a világra,
Ó hogy belehaljak abba, hogy éltem a világban.

Ennyi a mai naphoz...

Valaki mondja meg, milyen az élet,
Valaki mondja meg, miért ilyen,
Valaki mondja meg, miért szép az élet,
Valaki mondja meg, miért nem,
Valaki mondja meg, miért jó az ember,
Valaki mondja meg, miért nem,
Valaki mondja meg, miért lesz gonosszá,
Valaki mondja meg, miért nem.

Valaki mondja meg, kinek kell hinnem,
Valaki mondja meg, kinek nem,
Valaki mondja meg, ki hova érhet,
Milyen az íze az élet vizének,
Valaki mondja meg, a hosszú évek
Miért tűnnek úgy, mint egy pillanat,
Valaki mondja meg, mi az, hogy elmúlt,
Valaki mondja meg, hol maradt.

Valaki mondja meg, hogyan kell élni,
Apám azt mondta, ne bánts mást,
Valaki látta, hogy bántottalak már,
Valaki látta, hogy bántottál,
Valaki mondja meg, miért vagyunk itt,
Anyám azt mondta, hogy boldog légy,
De anyám azt nem mondta, miért nem e földön,
Anyám nem mondta, mondd miért?


Ennyi...

2009. december 11., péntek

Haza jövetel

Zsolti  (anya barátja) hazajött Kurdisztánból. Ennek örömére, buli van nálunk. Most. És arra keltem, hogy 2 jól nevelt gyerek jóóó hangosan köszön, és csukva volt az ajtóm... Ez alapjáraton  nem lenne baj, de majd szét megy a fejem, és 38,4 a lázam. ah most pont ez kell.. És még jönnek. Az idegeim elég labilisak most, a köhögésem egyre szebb :D
Megyek szocializálódni... :D

Ami kimaradt

Az előzővel arra akartam kilyukadni, hogy megint elmentünk volna valahova, de már megint bekavart valami. Ezt már nagyon unom. A hócipőm tele van ezzel...

Betegség

Lehet nyitnom kéne egy szívás mappát is... Természetesen, mivel ezen a hétvégén 2 nap csak a mienk lett volna az emberemmel, én tegnap belázasodtam, 39,3. Reggel ma nem volt semmi, de most megint kezdek a láz felé hajazni... Köhögök, de legalább szakad fel, és kevésbé fáj.
Anya vett Tamiflu-t az valami vírus ellenes cucc, ha már ugye az oltás kizárva... melette csak akkor szedek lázcsillapítót, ha már a tököm tele van a meleggel meg a fejfájással. Jobb szeretem ha a pokol tombol odabent, mert azért van a láz, hogy kiirtsa a bacikat. Nah de amikor már 8 órája vergődök, csupa víz vagyok és baromira fáj a fejem, nah azt már nehezen szoktam viselni. Olyankor jön egy nurofen, és a helyzethez képest boldog vagyok.
A mai haditerv, ahogy Dóri mondta, :D hársfa tea sok mézzel, Tamiflu (remélem ér is valamit, mert baromi drága volt...), Supradine pezsgőtabletta, meg valami diétás koszt. fájni nem fáj semmi, max a gégém. Meg a köhögés is szakad fel, szal ez öröm (?!).
Nah, most csak 37,7, de tegnap is így kezdtem... Ha már szobafogság van, úgy döntöttem, tök mind1, hogy a tv vagy a számítógép előtt ülök betakarózva, ez legalább szórakoztatóbb, a tv-ben nem megy semmi.

2009. december 10., csütörtök

Alonso






Igen, abszolút Alonso fan vagyok, de ez köztudott. Múltkor találtam ezt a képet, és muszáj mutogatnom. Csini fiú... Kicsit lehetne magasabb... :D

Bizonyíték, hogy mégiscsak a majmoktól






A cím mindent elmond. :D Amikor én így csimpaszkodtam, anya mindig csak "anya majma"-nak hívott :D Hát ez meg a tantónéni majma :D

2009. december 9., szerda

cukor falatok

Nah, a helyzet az, hogy ma voltunk utoljára tanítani. Dóri hozott fényképezőt, szóval édes cukor borsóimat tudom mutogatni mindenkinek :D Ma rajtuk volt a szeretet hullám. Ölelgettek, puszilgattak minket. Martin pl felmászott rám, de mint a kismajom a fára. :D
Nah nem magyarázok, mellékelek :D

Roli szivem



Marci, aki furán néz ki a képeken, de amúgy kis cukor.


Roli és Martin országos cimborák.



Mi is azok lettünk.


Nehéz lesz februártól új csoportba menni...



Gengszterek.



Az egyetlen királylány a csoportban.



Pityu, egyem meg a kis szívét.



Zozó, a szokásos gondolkodós arccal. :D

szeretet roham

Rájöttem, hogy Berci mindig jófej, ha csak 2 hetente, vagy ritkábban lát. Annyira cuki volt hétfőn. Bármikor kértem, kaptam puszit, utána még ölelés is dukált és amikor magam mellé ültettem, a kis karját átdobta a vállamon, és fogta a vállam. Vagyis fogta volna, ha elért volna odáig a karja, de a csuklyásomon is jó helyt volt a kis keze neki. :) Aztán persze amikor mondtam, hogy megyek, ő közölte, hogy én ugyannem megyek sehova, amikor pedig sokadjára is mondtam, hogy márpedig nekem mennem kell, kitört az apokalipszis. Mintha ott se lennék, se puszi se pá, akkor "anya deje be a szobámba". Még köszönni se colt hajlandó... EZ volt a büntetés, amiért görény módon ott hagytam... :D

De cuki volt, mert amikor még én is jóarc voltam, és nem akartam elhagyni a lakást, és mondtam neki, hogy adjon a kis-tesónak (19. hétben benne) puszit, csak úgy csattant a gyerek szája anya hasán. :D Hehe, kiváncsi vagyok a második is olyan szépen születik-e mint Berci. Amikor megszületnek, a bébik 99%-a rusnya. Sajnálom, de ez az igazság! Csúnyák, de nem kicsit. De Berci szép volt már akkor is! (Biztos Martin is szép bébi volt, már amikor megszületett is. Szerintem Berci is legalább akkora kópé lesz, mint Martin. Szívem csücskei!) Nah meg kíváncsi vagyok, hogy akkor most tényleg fiú, vagy csaj, de olyan laza, hogy már most átver minket?!

Doki

meg a 4-5 óra várakozás. 11-re mentem, délután negyed 4kor jöttem el. Mindezt kb 3 kérdésért.... Egyedül... felb*sz*tt aggyal. Mert ugye a suliba most vissza akarják hozni a 2 szakosságot, mint eddig, de ezt sem egyszerűen ám (bár ez már nem érdekel). A lényeg, nincs jogalapunk reklamálni, megint van vmi a Bárczin, amit sikerült elcseszni, és ha engem kérdez vki, ne menjen gyógyped.-nek. Mire a végére ér, élni se lesz kedve...

Nah mind1. Doki mondta, bogyó 3 hónapig felejtős, utána megnézzük i van. Ha bogyótól volt, akkor felejtős a bogyesz... az jó lesz... no comment.

Reggel

felkeltünk, a metróig együtt mentünk Borival, aztán mi a Népligetbe, Bori haza. Elkísértem Okant a buszpályaudvarra, útba igazítottam, majd mentem órára.

Jelentem: Bevezetés a jelnyelvbe (vagy vmi hasonló...): 5 (rögzített teljesített érték az ETR-ben!:D)

utcsó nap

Vasárnap már 10 után kelt fel a haverom, késő estig vallási vitát folytattunk in english, hogy van-e isten vagy nincs. Természetesen én voltam a nincs pártján. (ez még szombat este)
Később jött Mazsi és Bori. sütöttünk mézeskalácsot. A fiatalok hamar megunták, én megcsináltam a ház részeit, egy kis meglepit, meg a gingerbread man-jeimet, akiket ajándékba szántam, leginkább mindenkinek.
Aztán leültünk memóriázni, meg mindenféle társasozni, miközben továbbra is isten létezése volt a téma, de mostmár bevontam a biológiában hívő Borit is.

A nap mondata Boritól: "Evolution is my religion!" :D Én konkrétan szarrá röhögtem ezen magam. De van benne valami. A lényeg,hogy mostmár kiváncsi vagyok, ki mit írt, bár tudjuk, hogy a papok machinálták ezeket a szent könyv témákat, de ha lesz időm (soha) el akarom olvasni a bibliát is, meg a koránt.

Vasárnap este Bori itt aludt, reggel meg keltünk. (ki gondolta volna)

szombat

Szombat reggel felkeltünk. Reggel... 9 után. Reggeli, Borit fölszedtük a nyugatinál, irány a Vár. Elmásztunk a Történeti Múzeumhoz. Nekem szívügyem a BTM, legalább 2 nyáron voltam ott régésztáborban, ismerem az egész múzeumot mint a tenyeremet. (Bele voltam zúgva a táborvezető nagyobbik fiába. Akkor még Margit néni. Szombaton már csak Margit. :D Csípom a nőt, jófej, kreatív, és kb mintha magamat látnám x év múlva... lelkese, csinálja a jobbnál jobb dolgokat, a zsét meg nem Ő kapja érte...)
Fentről haladtunk lefelé. Őskor, ókor, kis Kálvin kiállítás, 1800-as éves. 2 óra mászkálás után a nagyra nőtt török óvodás  közölte, hogy nem baj, hogy most jön az izgi rész, ő ugyan elfáradt, mehetünk tovább. (halkan jegyzem meg, hogy szerintem több mint 8 órát aludt) Mivel Bori még sose volt, engem pedig jobban érdekelt, a Sziklakórház mellett döntöttünk. Hát, az egy élmény. Lássuk be. Szerintem azt a helyet nem lehet leírni. Én másodszor voltam, de még mindig vannak új felfedezni valóim. Azt mindenkinek meg kell nézni!!!! Alap.
Okannak nagyon tetszett, mondta is, hogy jobb mintha a galériába mentünk volna, ez olyan élet közelibb. Hát ezzel nem tudok vitatkozni.

Aztán jött megint a nyafi, hogy menjünk haza, mert elfáradt. Oké haza mentünk, én megcsináltam a paprikás krumplit, mint magyar kaját, és közben kisütöttük, hogy az emberem úgyis a szinisuliban van, viszekneki enni... Nah mondanom se kell, nem ez volt életem legjobb döntése... De legalább megtudtam, hogy inkább lettem kitúrva, mint hogy én akartam volna elmenni. Tény, hogy szarul éreztem magam bent, ezért jöttem el. Nah mind1. Bájos volt...

És még a csillag születikről is lemaradtam. Naná, hogy kiesett a Bence is meg a Tomi is.... nah mind1.

2009. 12. 4.

Hol is kezdjem? Tudom az elején. Oké. Pénteken elmentünk a Damiba pedoaudiológia gyakorlatra. Természetesen utána már nem jutottunk el Erával az ecserire a Házba órára. (Itt szeretném  megjegyezni, hogy továbbra sem tudom, hogy fogunk, vagyis hogy én hogy fogok levizsgázni integráltból :D) Ültünk az udvaron és pletykalapot olvastunk :D Aztán én mondtam, hogy elindulok korábban, mi bajom lehet, 3/4 kettőre jön be Okan busza, nem baj ha előbb ott leszek. Aha... Meg ahogy azt én elképzeltem. Egykor jött az sms, hellosziaszevasz itt vagyok, gyere már értem. Gyors pánikba esett válasz: már úton vagyok!

Természetesen én vagy 10 percig keresgéltem a pályaudvaron, mire jött a válasz sms, hogy ő a Szöglet nevű talponálló előtt vár... Nem para.
Népligetből haza sétáltunk, ez tűnt a legolcsóbbnak, meg a legpraktikusabbnak is. Itthon kaja, majd nagy tervezgetés, hogy mit is csináljunk. Nagy nehezen sikerült megbeszélni, hogy akkor mindenképpen elmegyünk a Vörösmarty térre, a karácsonyi vásárba. Nah jó, jó, de még valamit kéne csinálni. Kitaláltuk, hogy menjünk moziba. Mert hát ugye mozizni mindenhol kell, ki kell próbálni ezt a szolgáltatást mindenütt.
Elmentünk a térre. Kb végig rohantunk az egészen, vettünk anyukának Török-honba egy csini kék fülbevalót, amiről megtudhattam, hogy mióta kicsi fia Erasmussal járja a világot, ez az első ajándék, amit vett nekie. Hát mondom ideje volt...
Séta a Váci utcán, majd a túloldalon annak a folytatásában, akol van egy kis templom. Namármost nem tudtam eldünteni, sírjak vagy nevessek, amikor közölte menjünk be. :D Először viccesnek találtam, hogy egy muszlim kell ahhoz, hogy bemenjek egy templomba... Aztán kiderült, hogy Gyuszi bácsiék kórusa (Gyula a szinisuliból -ének tanár- és válogatott társasága) énekelget ottan elől... Nah itt jött a hangulat siralmassá válása. :D Szerencsére hamar leléptünk, és mielőtt még elhagytuk volna a süllyedő hajót, gyújtottam egy mécsest a halottaimért. nem hiszek csak a realitásokban, de ha szökő évente betévedek egy templomba, ezt mindig véghez viszem. Amolyan szokás.
Kálvin térről séta a Corvinba. Megnéztük a törvénytisztelő polgárt. Jó film, nem bocsátkozom tartalmi ismertetésbe, arra van a pesti est. :D kicsit sablonos, de csak a vége, és nekem tetszenek az ötletek benne. De inkább annak ajánlanám nyugodt szívvel, aki látta a Fűrészeket....

Mozi után séta haza. Majd kitaláltuk másnapra, hogy megyünk a Várba, történeti múzeum, nemzeti galéria, sziklakórház. Én féltem, hogy a lábunkat le fogjuk járni, sose végzünk valamint a csillagszületiket meg akartam nézni :D írtam is Dórinak, hogy tuti mind meghalunk...
Aztán én kidőltem, őt hagytam, kosár meccseket nézni a neten.

Kicsi husi bogaraim

Nah igen. Elég régóta tartozom egy bejegyzéssel. Méghozzá a kis cuki 5-6 éves hallássérült gyerekeinkről, akiket tanítottunk.
Hatan vannak a csoportban, 5 fiú, 1 lány. Réka viszonylag jól beszél, de sajna fejlődik vissza a többiekhez, majd mindjárt ki is derül, miért... Roli. Roli kicsit olyan mint a papagáj. Visszamondja a dolgokat, de az önálló ötlet elég kevés. De velük lehet értelmesen haladni. Most jön a krém. Martin, akit leírni nem is lehet, valami denevéreknek szánt frekvencián nyomja a hangokat, ha hajlandó rá, amúgy anyanyelvi jelelő, szóval kb. nem érdekli ez a beszéljünk téma. (Személyes kedvencem, imádni való, tündérgyerek, de egy égedelem.) Marci. Marci szívem baba illatú, baba bőrű, édes kis tünemény, de csipog. Nem viccelek, csipog, és ráadásul fejhangon. Elég fura, de azért cuki. Zolika. Hehe, Zolika mostanra kinyílt, és már ijesztgeti a többieket. Mi csak hasbeszélőnek nevezzük, mert nem beszél, csak hümmög, cserébe úgy jár mint a dinók... kicsit görnyedve, a kezei maga előtt. T-Rex. :D És végül Pityu. Pityu mindenen megsértődik, naponta 10x és olyankor hiszti van. A konkrét gyerek hiszti. Durci, bömbi... Jah, beszédét illetően meg olyan, mint a tazmán ördög :D

Első csoportnak nem is rossz mi? :D

eltűnés

Jójó, tudom, hogy eltűntem, bocsi. Zajlik az élet nah. De mivel van mit mesélni, itt vagyok, és írok. Inkább több rövisebbet, mint egybe mindent ami történt... az durva lenne. :D

2009. november 30., hétfő

Darabokban a szívem...

Igen. Ennyi. A lényeg, hogy túl bonyolult vagyok, vagyis az élet körülöttem, és van aki ezt nem tudja kezelni. Akkor sem, ha nagyon szeret. Mégis elbassza. A szívem pedig darabokban. Ez van. Ezt nem tudom ragozni. Ma este egy kicsit meghalt a lelkem....

2009. november 29., vasárnap

Sűrű az élet

de még mennyire... Szakdoga, beadandók, a kedves tanárok,akik utolsó órán íratják a zh-t, a még kedvesebbek, akiknél  még mindig nem tudjuk mit kell csinálni... a gyakorlat, Okan, kéne segíteni anyának pakolni a kávézóban, de keddenként jelnyelv. Én nem tom már megint mi van itt. Jah és akkor hál'istennek a könyv kész és bízom benne, hogy nem is dobják vissza, de még mindig ott van, hogy mivel kell pénz, mert az mindig kell, menni az RTL klubba, tűzoltó ügyeletet csinálni a Csillag születikbe, a Széfbe. Nem unatkozom? Nem hát... Boo vagyok, mikor unatkoztam utoljára? Sztem amikor  még bébiként tengettem a mindennapokat és megfordulni se tudtam, csak néztem ki a fejemből bambán...
Nah mind1. Nem panaszkodás, csak Bercihez is akarok menni!!!!!!!!!!

Szakdoga

Durva mi? Én meg a szakdolgozat :D Ez egy vicc. A lényeg, hogy pár hete nálam van a WISC-IV tesztbattéria, ez egy intelligencia vizsgáló dolog gyerekeknek. Szép képek vannak benne. :D Eddig jutottam. Van neki egy baromi vastag ismertető füzete, de eddig bele se tudtam szagolni. Ha kész a tanítási cucc minden fázisa, akkor lehet elkezdeni, mert nyilván koncentrálni is kéne rá. Érdekel, meg szeretnék is ezzel foglalkozni, pláne, hogy holnap írnom kell mailt Zsoldos Márta mentorom, konzulensem, példaképem, szakmai atyaúristenemnek, hogy hogy állok. Jah, leginkább fekszem....
Majd lesz vmi.

Kééééészen van

a nagy mű. :D Nah jó nem, csak végre befejeztem a nyamvadt könyvet, amit csináltam. Egy bácsi emlékiratai '56 körülből. Hát a vége izgibb, mint az eleje. 800 oldalból lett 340. Tegnap éjjel 2kor végre befejeztem.
így mára már csak a tanítási tervezet maradt, az jelentem kész, a feladatlapok, feliratok, képek stb. megcsinálása (vágás, ragasztás, nyomtatás, agybaj kapás) meg a szakdogához való felkészülés....

Hallás

meg az ő problémái.
Mér egy ideje panaszkodom mindenkinek, hogy nem úgy működik a két kagyló a fejem két oldalán, mint kéne. Valami fura vele. Aztán jött ugye ez a BERA téma, meg az emisszió, ami már írtam mit eredményezett.
Nah pénteken voltunk még gyakorlaton, ahol lett audiogrammom. Beszkennelhetném, és ide illeszthetném, sztem nem sokan értenék :D
A lényeg az, hogy kiderült, a jobb fülemre 15, a bal fülemre 25 dB-es hallás csökkenésem van 4000 és 8000 Hz-en.... Nice mi?
Jött a kérdés mitől lehet? Egy ideje nem hallgatok zenét utcán, szóval a zajártalom nem valószínű, meg a görbe sem azt mutatta. (Az úgy néz ki, mint egy kosár...) Kérdés: Szedek-e gyógyszert. Hát mondom nem, csak fogamzásgátlót. Erre nagy bólogatást kaptam. Nézzem meg a betegtájékoztatón, nincs-e rajta valami ezzel kapcsolatban. Hát van.
Komolyan mondom, életemben nem gondoltam volna, hogy a nyamvadt gyogyi ilyenekre képes. Ez egy agyrém. Ha nem akarsz idő előtt gyereket, cserébe rühelled a gumit, akkor megsüketülhetsz, vak lehetsz, elhízhatsz, több esélyed van vmi fincsi gombára, stb. ... Agyrém.
Szóval még kivárunk egy kicsit, mert egy vizsgálat alapján még nem döntünk. Meg kicsit be is taknyosodtam mára. De ha nem javul, akkor január közepe felé (addig még van az utolsó doboznyi gyogyiból, és baromi drága, és sajnálnám kidobni) irány a nődoktor, "Helló kedves doktor úr, semmi bajom, csak baromira kezdek szarul hallani, néha zsibbadnak a végtagjaim, nincs kedvem se megsüketülni -bár járok jelelni, de azért mégse-, se trombózist kapni, szóval mi a teendő?" Ő elmondja, és utána nagyon bízok benne, hogy visszajön a kis hallásom a magas hangokon.
Jó mi?

2009. november 26., csütörtök

BERA

Nos, aki tudja mi ez, annak jó, aki nem, annak legyen elég annyi, hogy hallást vizsgálnak vele. Nah jó, pontosabban azt, hogy a hang kivált-e bármilyen ingert az agyban. A bébiknél ez alvás közben történik. A felnőtteknél nem feltétlen, de mivel egy meleg szobában kell nyugton fekve lenni, hát nem tudom ki az, aki nem alszik el a végére....

Tegnap voltunk pedoaudiológia gyakorlaton... Ki más lett volna a teszt alany, mint én?!.... A lényeg ennél a kütyünél, hogy 4 drótot szerelnek az emberre. 1-1-et a két füle mögé, egyet a hajába a feje tetejére, meg egyet a homlokára... Mondanom se kell, hogy a bőrt előtte ugye meg kell tisztítani, valami spéci zselével, ami állítom, hogy cif, vagy egyéb súroló szer barátságos kis flakonban. A nő a homlokomat olyan gyengéden és bájosan súrolta le, hogy ma úgy nézek ki, mint egy kisgyerek, aki fejjel előre felnyalta a betont a jáccin... Éreztem én már ott, hogy Marianna árkot sikerült dörzsölni az agyam közepéig, de hát gondoltam csak tudja mit csinál. Tudja is, csak mindig elfelejtem, hogy az orvosin kiölik az emberből a kedvességet, az empátiát, de még a lágy érintést is... Nem tudom, hogy fürdetne meg egy gyereket.... súrolópor, drótkefe... tuti tiszta lesz...

Nah mind1. A jobb fülemen az ötös görbe nem váltódik ki olyan szépen mint a balon, de mivel semmi komolyabb panaszom nincsen, ezért valószínűleg csak bele tartozom az emberiség azon 5%-ba, akiknél ez így működik (lassan minden szervemről kiderül,  hogy abba a néhány százalékba tartozik, ami a normálistól eltér... lassan jelentkezem, hogy könyvet írjanak belőlem...). Persze az hogy az otoakusztikus emissziónál se váltódott ki csak 2 a háromból, és egy bazi nagy kérdőjel villogott a gépen a fül mellett, nem jelent semmit. Biztos csak fáradt a fülem.... Azért kicsit elgondolkoztam, hogy ez most hogy is van. Majd ha már nagyon nem megy a telefonálás, akkor lehet befűzök valakit, küldjön el egy teljes kivizsgálásra, klinikai keretek közé. De mivel nincs egyéb panaszom, mint hogy néha eléggé nem hallom a telefont, még nem.

Ennyi...

2009. november 22., vasárnap

Bevezetés

Már írtam ide egy bevezető szöveget, de mivel elszúrtam a címkézést, kitöröltem :D A lényeg, minden ami suli meg gyakorlat, gyerekek, helyzetek, gyak.vezetők.... álom lesz. Még szerencse, hogy meghívásos a blogom :D Nem mintha nem vállalnám fel a véleményem bárki előtt. Nah mind1. Szóval minden ami hallás gyp. ;)

Újhold

Lehet kéne egy külön szívás rovatot létrehoznom... Nah meglátjuk a következőkben mennyit szerencsétlenkedek, még létre jühet, és ahogy magamat ismerem fog is. :D
Szóval az Alkonyat második része. Gondoltam egyet, és péntek este el akartam menni megnézni. Mondtam magamban, a csillag születik próba csak nem tart tovább 9-fél10nél. így még pont el is értem volna az Allee-ban az utcsó vetítést. Jah de mivel 22:20ig rohadtam az rtl-ben, rájöttem esélytelen vagyok.

Nem baj gondoltam, másnap is van nap. Pakoltunk a lakásban, Bori, Mazsi, anya, én főképp telefonon párkapcsolatot éltem, és bonyolítottam. Bori mondta, eljön velem megnézni. Jaj de jó, ujjongtam, mert mindenki betagadott. El is mentünk, ez ugye nem nagy teljesítmény, mert a lakásból látni az Allee-t :D
Már megvolt az első izgi jelenet, ahol is vérfarkas barátunk egy szexi mozdulattal kibújik a pólójából, és letörölgeti az ostoba főhős fejéről a vért. Kicsivel később, mondjuk úgy a film egyharmadánál jártunk, amikor is hőseink a vásznon elmentek moziba. Az egyik kirohant hányni, a másik kettő pedig ment megnézni, mi van vele. Ekkor megszólalt az isteni hang: "Megkérjük kedves nézőinket, hogy technikai okok miatt azonnal hagyják el a bevásárlóközpont területét!" Nah mondom, ha egy feliratos, alapjáraton angolul beszélő filmben megszólalnak magyarul, az sok jót nem jelenthet. Aztán jöttek az egy ugye csak egy vicc c. felkiáltások, majd én azt is megjegyeztem, hogy (tekintettel a film nézőközönségének ivararányára) én ennyi nőt nem dühítenék... De nem hallgattak ránk.
Kiderült, bombariadó volt... nem tudom  mi van ezekkel, de mióta megnyitott ez az Allee nevű csoda, csak a baj van vele.

Nah mind1, mivel azt mondták, 2-3 napon belül vissza lehet menni, és be lehet váltani a jegyet. Szóval Round3 keretein belül megpróbálom megnézni holnap délelőtt Borival.... Everybody cross the fingers NOW!
Köszi :D

Köd előttem...

nah jah, meg utánam. Tartja a mondás. Nos pénteken mentem az RTL klubba, megint bionikus tűzjelzőset játszani. A villamoson ülve mentem át a Petőfi hídon, amikor kinéztem jobbra: nem láttam semmit... néztem balra: semmi. Mindenhol a tejfehér köd. Komolyan mondom olyan érzésem volt, mint egy alacsony költségvetésű horrorfilmben, és vártam, mikor bukkan elő a fehér "sötétségből" egy zombi, vagy valami rém rusnya teremtmény, ami mindennek elmondható, csak isten teremtményének nem. :D De szerencsére se zombi, se semmi nem támadott meg, szóval eljutottam, és újabb 10,5 órát tölthettem a popsimon ülve. Persze nem volt rossz, nem azt mondom, csak néha amikor ötödszörre nézem ugyanazt a produkciót  (csillag születik próba), akkor már eret vágnék magamon... De nem, ilyen könnyen nem szabadul senki :D

2009. november 19., csütörtök

kedv

Nincs jó kedvem. Nem tudom mi van. Nyűgös vagyok. Nah meg 2 napja fáj a fejem, és az istennek se múlik el, se kávé, se gyógyszer, se energiaital, se alvás, de még ezek bármilyen kombójára se. Kicsit kezdem unni... Ráadásul ez a fasza migrénes fejfájás, amikor egy idő után az ember nem lát ki a lukon, könnyezik, minden baja van...Rühellem ezt.
No meg emberek közé sincs kedvem menni. Ások egy halógödröt, azt elbújok :D Márpedig holnap munka van, meg előtte gyakorlat... jó lesz. Bár holnapra csak jobb kedvem lesz. Bízzunk benne.

Okan

mármint hogy ez egy személynév. Egy kedves török ismerősömet hívják így. Camp Oakhurstben ismertem meg.  Ő a konyhán volt. A török fiúk közül amúgy a legcsendesebb, legvisszafogottabb. Ha jól emléxem a  táborban az egyik taiwani vagy valami ilyesmi nemzetiségű lánnyal jött össze. De tényleg, csak dicsérni tudom, nagyon rendes ember. Vagyis 3 hónapig az volt.
Egy ideje mondogatja, (mert hát én igyexem tartani a nemzetközi kapcsolatokat legalább a fészbúkon, de elég nehéz...), hogy Erasmusszal megy majd Csehországba és akkor csak meglátogatna már, mert hát ha már nem lesz diák, akkor nekik onnan Törökországból nem olyan egyszerű utazgatni. Nem tudom a politikai helyzetet, de szerintem az se lehet egyszerű.
Nah de a lényeg, hogy eljutott Csehországba, Pardubice városában lakik. És most írt, hogy akkor december 3-6. között jönne, és hogy akkor még mindig tudok-e neki szállást biztosítani.
Tudom, hogy megoszlanak a vélemények, de kb. nem érdekel. Nálunk mindig átjáróház volt, folyton volt itt valaki, barátok akik bármikor itt aludhattak. Én alszom a galérián, azt bárki más nem elfér a fotelágyon lent? Én örülnék, ha mondjuk elmennék Törökországba, és ahogy Didem mindig mondta lakhatnék nála pár napig. Vagy Carlene Jamaikában. (huh tényleg, vele is nagyon régen beszéltem, itt az ideje újra megtenni.) Szóval el lehet ítélni érte, de én szeretem a barátaimat, és ha tudok segítek nekik. Ha úgy, hogy elalhatnak a kanapén 3 napig, akkor úgy, ha úgy, hogy segítek beadandót írni, vagy elmegyek megvenni nekik valamit, amire nincs idejük, akkor úgy. Én ilyen vagyok.
És most örülök, hogy azért van még olyan ember nem csak Magyarországon, akinek eszébe jutok, és aki rám ír msn-en, hogy "hellosziamivanveled". Ennyi.

(Jah, és Okan különben is mindig kedves volt, mert akármikor megkértem mindig lopott nekem fagyit a konyháról! :D)
(Arról nem beszélve, hogy legalább használnom kell az angolt! Hehe meg egy kicsit anyának is! :D)

2009. november 17., kedd

kiskutya

Ültünk bent a nagyszobában, anya a konyhában. Berci jön egy másfeles cappy-s üveggel. "Kapok!" anya rögtön mondta, "Gyere ki a konyhába, akkor kapsz inni!" Gyerek rohant az üveggel "Kapok! Kapok!" Én mondtam neki, anyád azt mondta kapsz inni, de próbálkozzál, mint a kiskutya, hátha.
Majd mikor kiért, csak ennyit lehetett hallani: Nővérke: "Miért ugat a gyerek?" 
:D

Sinó

jah, a megfejthetetlen szó. Anya, apa egy hete próbálták megfejteni, mi a túrót szeretne eddig egyetlen szülöttük, amikor is áll a tv előtt és csak mondogatja: "Sinó, sinó, sinó!"
Volt itt minden. Thomas, meg mindenféle mese előkerült, de csak nem volt jó. Aztán meglátogattam őket. És megint jött, hogy Sinó. Haha, mondtam, nah majd én megfejtem. Meg is fejtettem. :D
Berci megállt a tv előtt, és csak mondogatta. Mondtam neki, vagyis inkább kérdeztem tőle, "Berci, mi az a Sinó?" hát a gyerek gesztusaiból, már csak annyi hiányzott, hogy a homlokára csapjon, mondván "Nem lehettek akkora idióták, hogy nem tudjátok, nem jöttök már rá végre mire gondolok!" De mivel még mindig nem volt teljesen tiszta, hát mondtam neki mutassa már meg mire gondol. Nővérke eddig is mondta,  hogy valamit nagyon kalimpált a kölök a dvd-knél, de nem jöttek rá.
Nah amikor közelebb mentem, akkor láttam, hogy Az erdő kapitánya c. mese tokjára mutogat. Azon is a kis képre... A mesében a főgonosz, egy eszméletlen rusnya, vékony nagy zöld gülü szemű tényleg baromi ronda macska. Akit történetesen Zérónak hívnak. :D És ő volt a borítón. Hogy a Zéróból, hogyan lett Sinó, azt nem tudom, azt se, hogy miért nem kampitányként emlegette, mint eddig.
De arra se jöttem még rá, hogy ez a teremtmény, mert erre ez a legjobb szó, miért csal önfeledt mosolyt a gyerek arcára. :D Majd egyszer megkérdezem, ha már épkézlábul tud magyarázni.
Bár lehet addigra már nem is fog neki ennyire tetszeni. Lehet, ez is örök rejtély marad... :D

A Kiss szerelemem

A nagy szerelmem ugye A Hapsi, de hát egy részt ezt a kis szóviccet nem lehet kihagyni, más részt pedig Bercivel előbb kezdődött a szerelmünk.
2007 májusa volt, annak is a vége felé valahogy, amikor a törpe még pocak lakó volt. Imádom a gyerekeket, ezt tudja mindenki, aki ismer, és hát nem bírtam megállni, hogy nővérkém pociját ne tapizzam. Az első alkalommal, amikor rátettem a pocira a kezem, a törpe (a mai napig tisztázatlan testhelyzetben és testrésszel) belefeszült a kezembe, és ívesen hajtogatta magát. Nah, már akkor tudtam, hogy nagy szerelem lesz a miénk.
Aztán megszületett, és azóta egyre nagyobb gengszter. :) A fejlődés menet nem az én dolgom, azt majd nővérke lejegyzi, ha akarja.
A kis múltbéli kitekintésből visszacsapok a mába. (Remélem főleg csajok fogják olvasni, mert a gyors idő és téma váltások nem a fiúknak valók...bocs fiúk)
Szóval a múlt héten voltam nővérkééknél, mert Berci már nagyon emlegetett. Bevallom, nem nagyon merek menni, mert ugyan a gyerek nem jár még közösségbe, meg anya is otthon van, de van új pocaklakó, és mivel én járok suliba, nem is akárhova, hanem a tanszék ahol van ott ugye egy suli is működik, és hát ott meg már hallottam olyant is, hogy karantént akarnak a H1N1 miatt, meg ugye a nagyothallóknál is minden szerdán ott vagyunk, és így bármikor benyalhatok bármit. A nővérem még elég kezes-lábas borsó méretű albérlőét meg nem akarom kitenni még véletlenül sem, semminek. Szóval mostanában kicsit ritkábban, de azért eljutok oda is.
A lényeg, hogy Berci már hetek óta emlegetett, hát gondoltam most még semmi bajom, elmegyek hozzájuk, mert azért már nagyon hiányoztak!
Én voltam a sztár, mondanom se kell. :D A lényeg, amiért az egészet elkezdtem, hogy a gyerek szívtiprósat játszik. Játszottunk valamit, vagy valamivel mókoltunk, erre megáll mellettem, miközben sokat sejtető hangon közölte a nevemet, a kis kezével megfogta és felemelte az államnál a fejemet, majd lenyomott egy szájra puszit. Én meg majdhogynem könnybe lábadt szemmel olvadoztam a nagyszoba szőnyegén... (Persze ilyenkor mindig elfelejtem egy kis időre, amikor olyan kis bumburnyák, hogy hozzám se szól, ha ránézek, elsírja magát, és lehetőleg ha ott se lennék az lenne a legjobb. És különben is, már megint ott vagyok? :D)

Béna vagyok

Jó dolog ez a blogolás, de fogalmam sincs, hogy kell címkéket létre hozni, és az alá írni a mondandómat :D Béna vagyok. Majd rájövök, vagy segít valaki. Vagy nem. De csak. Áhhááá, MEGVAN! Nyehehe! Még se vagyok olyan béna! Én  nyertem!

Blog. De miért.

Hehe. Most nagy divat a blogolás. EZ kicsit olyan, mintha az ember naplót írna, és kint hagyná az asztalán, vagy inkább a suliban a padján. :D
Mind1, vannak olyanok, akikkel nem tudok nap mint nap beszélni, és így legalább tudnak tájékozódni. Vagyis egy valaki biztos van. De az nekem  bőven elég.
Szóval a miért. Miért kezdek blogot írni? Mert a hócipőm tele van mindennel, és ki akarom magamból írni. Ez van. Jah, valamit gépelni még mindig jobban szeretek, mint körmölni. A 21. század gyermeke vagyok, sajnálom. :) Szóval ezért.
Gondolkoztam, milyen témákat lehetne leírni ide. Vagyis mik az életem meghatározó. Berci (és Kiss családja), A Hapsi, az én "családom"..., hallássérülés, hallássérültek, X szemezés, bár ez nem hiszem, hogy sok embert érdekelne :D, valamint a világ megváltása, bár erről már kezdek letenni... Nah ez mind vár arra, aki elhatározza, hogy a nem túl egyszerű, ám de néha tökéletesen szerencsétlen életembe betekintést szeretne nyerni :D
Ha uncsi, szóljatok, de úgyse érdekel. Ez van ;)